A Provident és az FGSZ a legjobb munkahelyek között

A felmérés, amelyet az Aon Hewitt 2001 óta végez Közép- és Kelet-Európában azokat a kiemelkedő vállalatokat díjazza, amelyek versenytársaiktól eltérően magas színvonalú, és hatékony HR stratégia alkalmazásával pozitív hatást gyakorolnak az üzleti eredményekre. A felmérésben díjazott cégekről általánosan elmondható, hogy jobb pénzügyi eredményeket érnek el, mint a régió átlagos vállalatai, alacsonyabb a fluktuáció aránya (6 százalékos arány a többi szervezetre jellemző 9 százalékkal szemben) és alacsonyabb a hiányzás aránya (3,5 nap munkáltatónként szemben a többi szervezetre jellemző 5,5 nap/munkáltatóval).

Magyar győztesek

A nagyvállalati kategóriában a Provident Pénzügyi Zrt és a Magyar Telekom, a középválallatoknál az FGSZ Földgázszállító, a kisvállalati kategóriában pedig a Kecskeméti TERMOSTAR, a Mars Magyarország és az InterContinental Budapest kerültek a nemzetközi mezőny legjobbjai közé. A regionális felmérésben résztvevő 8 ország, több, mint 400 vállalata közül kerültek ezek a magyar vállalatok az élmezőnybe.

Lengyelországban a legkevésbé lojálisak a dolgozók

A felmérés eredményeiből kiderül, hogy a munkavállalói elkötelezettség a régióban három százalékponttal növekedett 2011 óta, jelenleg átlagosan 58 százalék, ez megfelel a magyarországi átlag eredménynek is. A legmagasabb átlagos eredményt Bulgária (67 százalék), a legalacsonyabbat Lengyelország (48 százalék) produkálta. A Legjobb Munkahely cím nyerteseinél az elkötelezett dolgozók aránya átlagosan meghaladja a 80 százalék-ot, ami 22 százalékkal magasabb, mint a régiós átlag.

Magyarországon a felmérésben résztvevők csupán 37 százaléka ért egyet azzal, hogy fizetésük elvégzett munkájukkal és a rájuk bízott felelősséggel arányos. A fizetés versenyképességével pedig a válaszadók csupán 41 százaléka elégedett. A megkérdezett munkavállalók kevesebb mint fele nyilatkozott úgy, hogy szervezeti egységében megfelelően elismerik és díjazzák a kiemelkedő teljesítményt. A kutatás azt is kiemeli, hogy a kevésbé stabil gazdaságokban – mint például Magyarország, vagy Bulgária – a dolgozók sokkal nehezebbnek érzik a munka-magánélet egyensúlyának megteremtését. A teljesítménykényszer, és az egyértelmű vállalati célok hiánya magasabb stresszt okoz, és csökkenti a munka és magánélet összhangba hozásának lehetőségét.