Megkezdődhet Bátaapátiban a kis és közepes radioaktivitású hulladékok üzemszerű tárolása, miután elkészültek a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) földalatti létesítményei. A felszíni épületeket és berendezéseket már négy éve átadták.
Az atomtemető kamráiban ezer évig őrizhetők biztonsággal a paksi atomerőműben keletkezett sugárszennyezett holmik, például munkaruhák, szerszámok, hordók. Összesen mintegy 20 ezer köbméter ilyen eredetű hulladék tárolására készítették fel az NRHT-t közel 68 milliárd forintból, a tegnapi átadással azonban a munka nem áll meg.
A létesítmény bővítése folyamatos: idővel itt „helyezik végső nyugalomra” a még 20 évnyi üzemidő-meghosszabbítás előtt álló paksi atomerőmű kis és közepes radioaktivitású hulladékait, sőt ide kerülnek majd az ugyanilyen típusú hulladékok a még fel sem épült új paksi blokkok elbontása után.
Utóbbi kapcsán egyébként könnyebb a helyzet Nagy Sándor, a Paks II projektcég vezérigazgatója szerint, mert a mostani szabályozás alapján már csak úgy építhető az országban atomerőmű, ha megoldott az ott keletkező radioaktív hulladékok majdani elhelyezése is. Mindazonáltal arról még nincs döntés, mi legyen Paks I.és Paks II. nagy radioaktivitású hulladékával.
A bátaapáti létesítmény tesztüzeme már korábban lezajlott, és megtörtént a létesítmény műszaki átadása, átvétele is. „Elkészült egy olyan újfajta, hatékonyabb helykihasználást jelentő tárolási terv is, amelynek köszönhetően 20 milliárd forinttal csökkenhetnek a Bátaapátiban felmerülő költségek” – jelentette be a tároló avatásán Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. (RHK) ügyvezető igazgatója.
Mint lapunknak elmondta, a 20 milliárdos megtakarítás folyamatosan, több éven át, a létesítmény üzemeltetése során fog jelentkezni. Az újabb bővítési tervek mellett terítéken van egy földalatti laboratórium üzembe helyezése is.
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója a rendezvényen emlékeztetett, hogy a hulladéktároló átadását közel 20 éves munka előzte meg. A munka lényegében a ma működő, első paksi blokkok átadásakor megindult, és kisebb nagyobb lendülettel, néha el-elakadva azóta is tart.
Az atomtörvény rendelkezik a radioaktív hulladékok tárolásának módjáról, a tevékenységet finanszírozó Központi Pénzügyi Nukleáris Alap (KPNA) fenntartásáról. Az alappal az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter rendelkezik. Az OAH a kormány megbízásából 2006-ban létrehozta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht.-t, amely utóbb nonprofit kft-vé alakult.
Ez a kft. tervezi meg és vizsgálja felül rendszeresen az alap terhére elvégzendő feladatokat. Azzal, hogy a KPNA fedezi a távoli jövőben esedékes érintett kiadásokat, lényegében az atomenergiát felhasználó generáció fizeti meg az e használat kapcsán később felmerülő költségeket. Ezzel a mai áramfelhasználók adják össze azt a pénzt, amire a létesítménynek jórészt az utódaik életében szükségessé válása miatt van szükség.
Az avatási ünnepségen a helyére került a felszíni létesítményben tárolt 3000 konténerből az első kilenc. A vasbetonkonténert targonca szállította egy 1800 méter hosszú úton, a 250 méter mélyen lévő kazettába. A mostanra kialakított tároló két párhuzamos lejtős aknából áll, lejtésük átlagosan 10 fok.
Összesen 5500 méternyi vágat készült a föld alatt, a munka során 188 ezer köbméter gránitot termeltek ki. Az első kamrába összesen 510 vasbeton konténer fér, ezek együtt 4600 hulladékos hordót tartalmaznak.
Az RHK-nak öt fő feladata van, ezek ütemezése 2077-ig szól. Az első a paksi atomerőmű működtetéséhez, üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbításához, majd a létesítmény leszereléséhez kapcsolódik. Ez utóbbi kapcsán már voltak bizonyos előkészületek, 2013 azonban a leszerelés megtervezésének fontos éve lesz.
A másik feladat a kis és közepes aktivitású hulladékok átmeneti paksi tárolása (KKÁT) szilárd és folyékony formában is. A harmadik ezekből a szilárd hulladékok feldolgozása és végleges elhelyezése Püspökszilágyon (RHFT). A negyedik a kis és közepes aktivitású hulladékoknak a Bátaapátiban most átadott létesítményben (NRHT) való végleges elhelyezése, végül az ötödik a nagy radioaktivitású anyagok átmeneti tárolása a paksi atomerőmű területén (NAH.) Kiégett, és néhány évnyi pihentetés után a gyártónak visszaszállítandó fűtőelemekről van szó.
A nukleáris hulladékok termelésébe Paks mellett beszállnak a kórházak és két kutatóreaktor is. (Az egyik az MTA-hoz, a másik a BME-hez tartozik.) A felsorolt tevékenységek teljes költsége 2013-as bázisáron 1670,5 milliárd forint. A nukleáris alapba a számítások szerint az előttünk álló évben 19,3 milliárd forint folyik be, az utána következő években pedig évente közel 22 milliárd.
