Meglehetősen hektikusan alakultak a gyógyszerkiadások az elmúlt években abból a szempontból, hogy azok mekkora hányadát finanszírozta a gyógyszerkasszából az állam, illetve saját zsebből a lakosság – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Fekete Tibor.
A gyógyszerpiac alakulását évek óta elemző szakértő rámutatott: míg az ezredfordulón a lakossági terhek még az állami ráfordítás 36 százalékát tették csak ki, 2008-ban elérték a 44 százalékát. És bár 2010-ben 40 százalék alá is kerültek, 2011-ben újra 42 százalék körüli, 2012-ben pedig már csaknem 48 százalékos szintet értek el. Más megközelítésben a lakosság a vényköteles gyógyszerek körében 2012-ben a terhek 32,1 százalékát viselte. Ez értékben ugyan 9,4 százalékkal kevesebb kiadást jelentett az előző évinél – 163 milliárd forint helyett 159 milliárdot -, ám ugyanakkor a tb-támogatás ennél is nagyobb mértékben, 12,7 százalékkal csökkent 2011-ről 2012-re: 361 milliárd forintról 315 milliárdra.
Összességében a lakossági terhek azzal együtt is 4,6 százalékkal mérséklődtek tavaly, hogy a recept nélkül kapható orvosságokért az egy évvel korábbinál két milliárd forinttal többet, 102 milliárdot hagytak a patikákban a betegek. A gyógyszerpiaci szakértő mindazonáltal figyelmeztet: a gyógyszerpiacok természetes növekedését indukáló tényezők, vagyis az életkor növekedése, valamint az új készítmények megjelenése miatt a gyógyszerkiadásoknak emelkedniük kellene. A kiadások és ezzel együtt a fogyasztás csökkenése nemcsak az európai tendenciával ellentétes irányú, de a lakosság egészségi állapotának is ellentmond. A statisztikák azt mutatják, hogy a magyarok fiatalabban betegszenek és hamarabb halnak meg, mint az európai országok többségében élők, és kevesebb egészséges életévre is számíthatnak.
Ehhez képest az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás - amelybe a tb-támogatás és a lakossági kiadás is benne van - értékben 2012-ben (295 forintos euró árfolyam mellett) 197 euró, a csak vényköteles fogyasztás pedig 159 euró. Ez messze elmarad az EU országok átlagos egy főre jutó fogyasztásától (ami már 2002-ben is már csaknem 250 euró volt).
Ez nem kis részben a kormány megszorító intézkedéseinek köszönhető, aminek következtében a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek átlagos fogyasztói ára tavaly alig haladta meg a kétezer forintot dobozonként. Ez az átlagos dobozár 7,9 százalékos csökkenését jelentette úgy, hogy közben valamelyest bővült a termékpaletta és még 5,7 százalékos volt az
A dobozár-csökkenéshez ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a drága onkológiai készítményeket tavaly már csak kórházban lehetett beszerezni, amit ott 4681 forintról 6390 forintra növelte egy átlagos doboz gyógyszer árát.
Amihez nem jár támogatás
A lakosság gyógyszerekre fordított kiadásai 1998-ban még csaknem fele-fele arányban oszlottak meg a vényköteles és a recept nélküli készítmények között. Az arány fokozatosan a vényköteles irányba tolódott el. Az elmúlt évben már jóval többet költöttek az emberek muszájból, mint saját elhatározásból vásárolt gyógyszerekre: 62:38 volt az arány.A recept nélküli orvosságok piaci részesedése tavaly két százalékkal emelkedve 18 százalékra nőtt. A nem vényköteles gyógyszerekért dobozonként átlagosan 1262 forintot kellett fizetni 2012-ben, 35 forinttal többet, mint egy esztendővel korábban.
A recept nélküli orvosságok piaci részesedése tavaly két százalékkal emelkedve 18 százalékra nőtt. A nem vényköteles gyógyszerekért dobozonként átlagosan 1262 forintot kellett fizetni 2012-ben, 35 forinttal többet, mint egy esztendővel korábban. -->
