Magyar Posta: rivális egy hónap múlva

Még egy hónapig továbbra is nyugodtak lehetnek a Magyar Postánál, ugyanis a Világgazdaság információi szerint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) egyelőre nem adta meg az engedélyt az osztrák postához tartozó Feibra Kft-nek az 50 grammnál könnyebb küldemények piacára való belépéshez. „Az engedélyezési eljárás során a hatóság hiányosságot állapított meg a Feibra Kft. beadványában, ezért hiánypótlási felhívást küldött ki.

Annak érdekében, hogy a kérelmező a hiánypótlást teljesíteni tudja, és a további szükséges eljárási lépések az előírások szerint megtörténhessenek, az NMHH a jogszabályok alapján meghosszabbította az eljárási határidőt” – közölte lapunkkal a hatóság. Úgy tudjuk, hogy többek között az üzletmenet-folytonossági tervvel és a vagyoni biztosítékkal kapcsolatban merültej fel hiányosságok. „A prudens működéshez szükséges feltételek abban az esetben tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező rendelkezik a Hatóság elnöke által rendeletben meghatározott mértékű, feltételű, a piacelhagyással kapcsolatos átmeneti intézkedések teljesítését és a szolgáltató által nem teljesített kártérítési igények kielégítését szolgáló vagyoni biztosítékkal” – áll a tavaly novemberben elfogadott új postatörvényben.

A dokumentum indoklása szerint az engedélyes szolgáltatóval kapcsolatos fokozott elvárásokat az indokolja, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján az engedélyes szolgáltatók jellemzően a nem könyvelt küldemények piacán jelennek meg. „Azaz a piacra lépő szolgáltatók akár egy feladótól is több millió olyan számlalevelet, fizetési értesítőt, közüzemi szolgáltatással kapcsolatos elszámolást, banki és biztosítási titkokat tartalmazó küldeményt vesznek fel és kézbesítenek, melyeknél sem a feladás, sem a kézbesítés nem elismervény esetében történik, azaz nem bizonyítható” – áll a dokumentumban.

Ilyen piaci szegmens esetében tehát a fogyasztók, ezen belül is kiemelten a lakosság, mint e küldemények címzettjeinek védelme érdekében túlzottan kockázatos lenne kizárólag a piaci verseny öntisztító folyamataira hagyatkozni. Az engedély megszerzéséhez az is szükséges, hogy a piacra lépő szolgáltató meghatározza, pontosan hol kíván tevékenykedni. Ezt a Feibra esetében még nem lehet pontosan tudni, de vélhetően elsősorban Budapestre akarnak koncentrálni.

Nagyobb verseny a tömeges levelek piacán várható, különösen a nagyfeladók jelentik a konkurensek számára a célpiacot. Az állami vállalatot nem kell félteni, közel 34 ezer dolgozóval, ezen belül 12 ezer kézbesítővel, 2700 postahellyel, 3600 gépjárművel, és az országot lefedő hálózattal rendelkezik. Bár a világszerte tapasztalható levélmennyiség-csökkenést a Magyar Posta is megérezte, a 2011-es adatai szerint bevételeinek 49 százaléka, 86 milliárd forint származik a levélpostai szolgáltatásokból.

Tüntettek a román postások

Elmaradt juttatásaikért és a tervezett elbocsátások ellen tüntettek tegnap a postások Romániában. Az ország tucatnyi megyeszékhelyén vonultak a kormánybiztosi hivatalok elé a postás szakszervezetek, amelyek a vállalat privatizációjával sem értenek egyet. Azt követelik, halasszák el a vállalat magánosítását, amíg az európai posták legalább egynegyedét nem privatizálták, hogy Románia mások tapasztalatait felhasználva hozhassa meg a stratégiai döntéseket. A szakszervezetek úgy tudják, a városi postahivatalokból 1800 alkalmazottat készül idén elbocsátani a vállalat, a vidéki fiókok közül pedig 1300-at felszámolnak. A román kormány hétfőn hirdette meg a posta privatizációját: az állam 51 százalékos többségi részvénycsomagot bocsát áruba. Az ajánlatokat – köztük várhatóan a Magyar Postáét – április 11-én bontják fel.