A szemünk láttára szakad ketté az Európai Unió, nem kellett hozzá Orbán Viktor: Ursula von der Leyen végignézi, ahogy egymásnak esnek a tagállamok – az oroszokon vesztek össze
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Uniós nagyköveteket tömörítő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) szerdán nem tudott megállapodni a huszonegyedik orosz szankciócsomagról. Bár a tárgyalások folytatódnak, az unió végül úgy döntött, hogy július 23-ig befagyasztja az orosz kőolajra vonatkozó árplafon felülvizsgálatát is.
A csomagot eredetileg július közepéig szerették volna elfogadni, részben éppen az olajárplafon módosításának határideje miatt.
A lett miniszterelnök keményen nekiment az ellenzőknek
Andris Kulbergs lett miniszterelnök a Reutersnek nyilatkozva élesen bírálta azokat az uniós országokat, amelyek késleltetik az új szankciók elfogadását. Mint fogalmazott,
- az orosz árnyékflotta
- és az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) exportja
elleni fellépés halogatása közvetlenül finanszírozza Moszkva hadigépezetét.
A politikus szerint az sem elfogadható, hogy egyes tagállamok továbbra is jelentős bevételekre tesznek szert az orosz energiahordozókból.
A kérdés az, hogy pénzt akarunk-e keresni, vagy békét. Mindkettőt nem lehet egyszerre
– fogalmazott. Kulbergs szerint azok az országok, amelyek megvétózzák vagy késleltetik a csomag egyes elemeit, közvetve hozzájárulnak az ukrán katonák és civilek halálához.
Már nem csak Magyarországról szól a vita
Az elmúlt években az orosz szankciókról szóló uniós viták középpontjában rendszerint Magyarország állt, ezúttal azonban jóval szélesebb körű az ellenállás – írta az Eurointegation.
Bulgária korábban azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a huszonegyedik szankciócsomag elfogadását, amennyiben az ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka továbbra is szerepel a szankciós listán. A bolgár állásponthoz később Olaszország is csatlakozott. Miután Kirill pátriárkát végül levették a listáról, ez az akadály elhárult.
Újabb vitát okozott ugyanakkor Ausztria, amely azt szeretné elérni, hogy az EU oldja fel az Oleg Deripaszka orosz oligarchához köthető Rasperia befektetési társaság vagyonbefagyasztását. Bécs ezt a kérdést már tavaly is napirendre tűzte az előző szankciós csomag tárgyalásakor.
Gazdasági érdekek feszülnek egymásnak az Európai Unióban
A mostani vita ismét rámutat arra, hogy az Oroszországgal szembeni uniós politika egyre inkább gazdasági érdekek mentén osztja meg a tagállamokat. Míg a balti országok és több északi állam további szigorítást sürget, addig más országok az energiaellátás, a vállalati érdekek vagy konkrét személyek szankcióinak felülvizsgálata miatt próbálnak engedményeket kiharcolni.
Az Európai Unión belül ugyan továbbra is megvan a politikai szándék az Oroszország elleni nyomás fenntartására, a döntésekhez azonban egyhangúság szükséges. Ez azt jelenti, hogy egyetlen tagállam kifogása is elegendő ahhoz, hogy hetekkel eltolódjon egy újabb szankciócsomag elfogadása.
A mostani vita azt is megmutatja, hogy az uniós egységet már nem lehet kizárólag egyetlen ország ellenállásával magyarázni. Az orosz szankciók kérdésében egyre több tagállam próbálja saját nemzeti érdekeit érvényesíteni, ami Ursula von der Leyen Európai Bizottsága számára is komoly politikai kihívást jelent.
