Levél mellett ügyintézés

Sokéves lemaradását próbálja az idén behozni a Magyar Posta az elektronikus ügyintézés területén. „A hibrid kézbesítési és konverziós rendszer alapvető célja, hogy 2014 január elsejétől elektronikus megoldásokkal bővítse az ügyfelek és a hatóság közötti kapcsolattartás módját a közigazgatási eljárások folyamataiban” – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Szarka Zsolt, a cég vezérigazgatója. A 3,25 milliárd forintos fejlesztés eredménye a közigazgatási célú biztonságos elektronikus kézbesítés megvalósítása: a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása, valamint az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása. Nemzetközi trend, hogy a klasszikus postai szolgáltatások bevételei csökkennek, az elektronikusoké pedig nő. A hibrid levél feladása vélhetően alacsonyabb lesz a hagyományos postai díjnál. „A liberalizáció miatt fel kellett készülnünk a versenyre. Olyan szolgáltatásokkal kell bővíteni a portfoliónkat, amelyek sokáig kompenzálni tudják a hagyományos piacok csökkenését” – fogalmazott Szarka Zsolt. Lapunk kérdésére elmondta: 2012-ben is nyereséges évet zártak, de a végleges számokra még várni kell. A Magyar Posta új menedzsmentje szervezeti és személyi változtatásokat hajtott végre, például létrehozták az informatikai vezérigazgató-helyettesi posztot. A postai agora programban pedig 500 millió forint uniós és hazai forrásból 40 kétezer fő alatti település postahelyén elektronikus ügyintézői pontokat alakítanak ki. A tervek szerint a szolgáltatások 2014 januárjában indulnak.

A projekt fontos eleme, hogy a postahelyeken ingyenes internet hozzáférést biztosítanak kihelyezett terminálok és wifi segítségével. „Az elérhető közigazgatási ügykörök listája még nincs véglegesítve, de a postai ügyintézők képzése elengedhetetlen. Főleg tájékoztatási feladatuk lesz, hiszen a kiválasztás kritériuma volt, hogy a településen ne működjenek egyéb közigazgatási intézmények” – fogalmazott Szarka Zsolt. A kiválasztott 40 település fele így Borsod-, illetve Szabolcs megyében található. A vezérigazgató leszögezte: nem profittermelő projektről van szó, az állammal kötött közszolgáltatási szerződés csak a költségtérítést garantálja.

Az állami vállalatot nem kell félteni, hiszen közel 34 ezer dolgozóval, ezen belül 12 ezer kézbesítővel, 2700 postahellyel, 3600 gépjárművel, és az egész országot lefedő hálózattal, több mint 175 milliárd forintos üzleti bevétellel rendelkezik. Bár a világszerte tapasztalható levélmennyiség-csökkenést a Magyar Posta is megérezte, a 2011-es adatai szerint bevételeinek még mindig 49 százaléka, mintegy 86 milliárd forint származik a levélpostai szolgáltatásokból.

A vállalat teljes tevékenységének hozzávetőlegesen egynegyedét a pénzforgalmi szolgáltatás adja, a Magyar Posta évente 300 milliárd forint állami értékpapírt értékesít, valamint minden héten van két-három olyan nap, amikor egymilliónál is több csekket dolgoznak fel. Ebből az üzletágból 2011-ben nagyjából 47 milliárd forint bevétele volt a cégnek, ami a jövőben tovább emelkedhet.

Másodszor is nemet kapott a Feibra

A Világgazdaság információi szerint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) másodszor sem adta meg az engedélyt az osztrák postához tartozó Feibra Kft-nek az 50 grammnál könnyebb küldemények piacára való belépéshez. Úgy tudjuk, hogy további hiánypótlásra szólították fel a céget. Az NMHH február végén mondott először nemet a Feibra Kft.-nek, az engedélyezési eljárás során a hatóság akkor is hiányosságot állapított meg a cég beadványában. A Feibra még január 2-án nyújtotta be a kérelmét. A jogszabály elvileg 45 napot biztosít a hatóságnak a döntésre, ami egyszeri alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Most jogászok elemzik a helyzetet, de úgy tudjuk, a Feibra nem mond le a piacra lépési szándékairól. Nagyobb verseny elsősorban a tömeges levelek piacán lett volna, különösen a nagyfeladók és a nagyvárosok jelentik a célpiacot.