BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Maradtak még jó célpontok

A specializált, eddigi gyakorlatukban már ismert tevékenységekkel foglalkozó cégeket keresik a hazai élelmiszer-gazdaságba befektető nyugat-európai vállalatok, ám elkerülik a kudarcos ágazatokat – véli Hegyi Ádám. A KBC Securities corporate finance igazgatóhelyettese szerint a csapdahelyzetből világos márkastratégiákkal és a feketegazdaság felszámolásával lehetne kijutni

– Az élelmiszergazdaság egészéből ellentmondásos hírek érkeznek. Míg egyes szegmensei, például a húsipar a csődöktől hangosak, más tevékenységek jól jövedelmeznek. Milyen az élelmiszergazdaság egészének tőkeellátottsága, és tőkevonzó képessége?

– A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás valóban nagyon elszakadt egymástól. Amióta csatlakoztunk az Európai Unióhoz a gazdálkodóknak folyamatos bevételt jelentett a területalapú támogatás, amelyet más címeken érkező pénzek, például gépvásárlási támogatások is kiegészítettek. Ennek köszönhetően a mezőgazdaság, legalábbis annak a növénytermesztéssel foglalkozó része gyorsan gazdaságos tevékenységgé vált. Olyannyira, hogy sok szereplő már támogatás nélkül is jövedelmező módon tudna működni. Az utóbbi 3-5 évben ráadásul a termények ára is egyre növekedett. Ennek eredményeképp jelentősen javult a növénytermesztők profitabilitása, és viszonylag jó a tőkeellátottságuk is. Sok ilyen vállalkozás a szövetkezeti rendszer ódiumát viszi tovább, vagyis négy-öt nagy hányaddal rendelkező tulajdonos mellett akár száz-kétszáz kisebb is van. Emiatt ezek a cégek jellemzően nem fizetnek osztalékot, hanem az elmúlt években felhalmozták a tőkét. Ehhez társul az az általános, és konzervatív nézet, hogy a hitel rossz. Sok cégnél emiatt már szinte egészségtelen a tőkeellátottság, túl vannak egy optimum ponton.

– Az állattenyésztés ezzel szemben messze nincs ilyen jó helyzetben.

– Míg a terményárak növekedése a növénytermesztőknek és az elsődleges feldolgozóknak kifejezetten kedvez, az állattenyésztőknek tetemes kiadást jelent. Az élőállat és az alacsony feldolgozottságú hús ráadásul tömegtermék (commodity), és így komoly árversenynek van kitéve. Nem kivétel ez alól a tejágazat sem. Mivel a tejtermelés hatékonysága kifejezetten a méretgazdaságosságtól függ, a tejkvóta kivezetésével elengedhetetlenül konszolidálódnia kell a szektornak. Európai méretekhez viszonyítva az sem lenne kirívó, ha Magyarországon egyetlen nagy tejágazati szereplő maradna.

– Mi jelentheti a kiutat, miben látnak a befektetők fantáziát?

– Nagy kérdés, hogy vajon a teljesen integrált, a szántóföldtől a feldolgozás végső fázisáig tartó modell az üdvözítő-e, vagy az, ha mindenki csak egy feladatra koncentrál, és azt igyekszik jól végezni. Korábban az integrációs modellben hittek a befektetők, de ezen a téren egyelőre felemás tapasztalatok vannak. Nyugat-Európában már a kilencvenes évek végétől kezdve előtérbe kerültek az ezen modellek nagyfokú rugalmatlanságából fakadó nehézségek, amelyeket az állategészségügyi problémák, például a BSE és madárinfluenza, tovább súlyosbítottak. Ma az európai szakmai befektetők is inkább a speciális területeken működő cégeket keresik, egészen pontosan azt, amiben jártasak. Ha egy külföldi befektető a saját piacain takarmánygyártásban vagy mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásában, például növényi olaj gyártásban erős, akkor itt is ilyen üzemet szeretne vásárolni.– Általános vélemény, hogy az élelmiszeripar nehézségeit az elmaradt fejlesztések csak súlyosbítják. Ezen a téren jelenthetne megoldást a befektetők megjelenése?

– Ez ma feloldatlan probléma. A húsipar például jelenleg drágán vesz alapanyagot, a kiskereskedelem viszont nagyon nyomott árakat diktál. Emiatt a jövedelmezőség az ágazatban szinte teljesen eltűnt. Tény az is, hogy az infrastruktúra nem áll a megfelelő színvonalon, elavultak a vágást, feldolgozást végző gyártósorok. Fejlesztésekre nincs pénz, ám az említett üzemek felújítása nélkül nincs remény a költségcsökkentésre. Ez a huszonkettes csapdája, amelybe egy külföldi befektető nem fog beszállni. A kitörés talán az erős húsipari márkákban van, amelyekkel jelentős prémiumot lehetne elérni az irányadó piaci árakhoz képest. Tény, hogy vannak most is nagy márkák a köztudatban, de az is nagyon fontos, hogy ez az árakban is tükröződjön és egy erős márkával rendelkező terméket lehessen drágábban eladni, mint például a kereskedelmi márkás helyettesítőket. A hazai cégeknél a márkaépítés stratégiája sok esetben nem világos.

– Valóban marketing-problémáról van itt szó? Nem arról, hogy a fogyasztók nem tudnak drágábbat megfizetni?

– Természetesen a fogyasztás alakulása ettől nem független, ma a vásárlók a legolcsóbb termékeket igyekeznek megvenni. Ugyanakkor egy húsipari terméknek is van életciklusa, az állandóság – kevés kivételtől eltekintve – a nagy márkáknak is árt. Nyugat-Európában elő sem fordulhatna az, hogy egy komoly húsipari vállalat éveken keresztül nem jön elő új termékkel, ott folyamatos az innováció.

– Hogy megy ez a régió más országaiban? A szomszédokat is elkerülik a befektetők?

– A befektetői bizalom hiánya Magyarországon az üzleti környezetben rejlő okokkal is magyarázható. Riasztó például a feketegazdaság mértéke, a hazai élelmiszergazdaságban, különösen néhány szegmensben. A potenciális befektetők viszont gyakran tőzsdén jegyzett vállalatok, amelyek megkövetelik a velük szemben is elvárt átláthatóságot. Több olyan befektető van, akivel mondjuk öt éve tárgyaltunk, de végül inkább más közép-kelet-európai országban ütött nyélbe üzleteket. A régióban tapasztalható befektetői aktivitásból azonban a jól működő magyar agrárcégek továbbra is profitálhatnak.

Névjegy

Hegyi Ádám (37)

1976-ban született Móron.

1999-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.

2002 óta tagja a KBC Securities Corporate Finance csapatának.

TÖBB fúziós tranzakciót vezetett.

1976-ban született Móron.

1999-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.

2002 óta tagja a KBC Securities Corporate Finance csapatának.

TÖBB fúziós tranzakciót vezetett. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.