BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Megroppantja a dohánypiacot a trafiktörvény

A jelenleg dohánytermékeket is áruló kiskereskedelmi egységek szinte biztos bevételcsökkenéssel néznek szembe, a dohány-nagykereskedők pedig több ezer kockázatos vevőt kaphatnak a „trafiktörvény” júliusi hatálybalépésével – mutat rá az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya. Az elárusítóhelyek számának drasztikus csökkenése a feketepiac részesedését növelheti, a dohánytermékek alacsony árrése miatt pedig az alacsonyabb forgalmú trafikok létjogosultsága is kétséges.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló „trafiktörvény” alapján 2013. július 1-től kizárólag nemzeti dohányboltban árusítható dohánytermék, azonban a meglévő készleteket a többi kiskereskedelmi bolt július 16-ig forgalmazhatja. A dohányértékesítő helyek számát településenként, 2000 lakosonként kell meghatározni, ebből következően 6000-8000 koncessziónyertes lesz, akik 20 évre kapják meg az értékesítési jogot.

Ez azt jelenti, hogy az éves szinten mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi körülbelül 40-42 ezer bejáratott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgálja majd ki a vevőket, amely a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket – hívja fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya.

„A dohány-nagykereskedők szinte összes, meglévő kockázati besorolással rendelkező ügyfele eltűnik, és egyik napról a másikra teljesen új összetételű vevőportfóliót kell majd kezelniük. Ez hitelbiztosítási szempontból nagyon szokatlan és rendkívül kockázatos helyzet lesz, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. Az üzleti kockázatokat az is növeli, hogy a mostani boltok legkésőbb 2013. július 16-ig árusíthatják a dohánytermékeket, azonban ezután a jelenlegi dohány-nagykereskedők kötelesek visszavásárolni a még fel nem használt, bontatlan csomagolású dohánykészleteket.

A megszerzett koncesszió ellenére a trafikok tulajdonosai sem érezhetik magukat teljes biztonságban. Az Atradius szerint a működési kockázataik egy részével már a kormányzat is tisztában van, hiszen az egyik februári módosítás során bővítették az újonnan alakuló egységes kinézetű boltokban kapható termékek körét: már nemcsak dohány- és szerencsejáték-termékek és cikkek vásárolhatók majd, hanem alkoholos italok, üdítők, ásványvizek és újságok is.

Az Atradius szerint ez a módosítás mindenképpen jót tesz a trafikok üzemeltetőinek, hiszen jelenleg a dohánytermékek és a dohányzási kellékek forgalmából jelenleg átlagosan 6-7 százalék-os bruttó haszon érhető el, amely alacsony forgalom esetén nem képes eltartani egy boltot. (Egyes információk szerint ugyanakkor a „trafiktörvény” hatályba lépése után adminisztratív eszközökkel növelné a kormány a dohánytermékek árrését.) Mindemellett még a nagyobb termékskálával sem biztos a siker, az adott bolt elhelyezkedésén, valamint az üzemeletető rátermettségén és tapasztalatain is sok múlik.

Az Atradius véleménye szerint a jelenleg dohánytermékeket is árusító boltoknál bevétel- és profitcsökkenéssel lehet majd számolni, ugyanis az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése, amelyeket a jövőben az új nemzeti dohányboltok is árusíthatnának, megközelíti a 40 százalék-ot. Emellett egyes üzletekben a teljes forgalom 30 százalék-át a dohánytermékek forgalma teszi ki, így a változtatások munkahelyek megszűnését is eredményezhetik.

Ugyancsak valószínűsíthető, teszi hozzá az Atradius, hogy a teljes magyar dohánypiac forgalma is csökken majd, hiszen a körülményesebb hozzáférés és az esetlegesen megnövekvő árrés miatt dráguló dohánytermékeket kevesebben engedhetik majd meg maguknak.

 „Ez a két tényező azonban nem feltétlenül eredményezi majd a valós fogyasztás visszaesését, de mindenképpen hatással lesz a beszerzési csatornákra, azaz ismét növekedhet a feketepiac és a magánimport részesedése a forgalomban” – tette hozzá Vanek Balázs. Tavaly a „feketén” értékesített cigaretta aránya a teljes eladott mennyiség 4 százalék-át tette ki, míg 2013-ban ez az arány akár 10 százalék-os is lehet. 

A magyar dohánypiac méretét az éves 500 milliárd forintos forgalom mellett jól érzékelteti, hogy a főbb árucsoportok közül a dohányáruk részesedése 2012-ben 4,06 százalék-os értéket tett ki a teljes kiskereskedelmi eladási forgalomban. Összehasonlításképpen, ugyanebben az időszakban csak az élelmiszerek (26,32 százalék), az üzemanyagok (19,39 százalék) és a gyógyszerek, gyógyászati cikkek (5,43 százalék) részesedése volt magasabb. De összességében a magyarok többet költöttek 2012-ben dohánytermékekre, mint bútorokra (1,33 százalék), ruházatra (3,78 százalék), vagy építőanyagra (2,94 százalék).

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek