Összeolvadóban a víziközműcégek

Már az év végére összeolvadhat néhány tíz nagyobb céggé a mintegy 350 hazai vízi-közmű társaság. Az ország szétaprózódott víz- és csatornaszolgáltatásának jóval kisebb számú vállalatba való koncentrálását már a 2011 végén született vízi-közmű törvény is ösztönözte, de az még 2016. végi megvalósítást várt el. A folyamatot a törvény február 27-én megjelent, 58-as végrehajtási rendelete gyorsította fel, eszerint az összevonásnak a 2013. július 1-jén megvalósítandó, 10 százalékos számlacsökkentéssel szinte egyidejűleg kell megvalósulnia.

Emellett a gazdasági prés és egy adminisztratív intézkedés is a fúzió felé tereli a társaságokat. A gazdasági kényszerítő erő az említett rezsicsökkentés, továbbá a közműadó, amelynek első részletét – lapunk információi szerint – több érintett vízközmű cég be sem tudta fizetni.

Adminisztratív oldalról az tizedeli meg alaposan a vízi-közmű társaságokat, hogy további működésükhöz egy olyan, nagyon szigorú feltételeket szabó engedélykérelmet kell beadniuk május 31-ig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), amelyeknek aligha tudnak mindannyian eleget tenni. A több ezer oldalra rúgó dokumentumból ki kell derülnie fő gazdasági, műszaki jellemzőiknek (például tőke-megfelelési mutatójuknak), dolgozóik szakmai felkészültségének, a cég IT adatszolgáltatási képességének. Ezek alapján a MEKH 2014 októberére készíti el azon tarifákra vonatkozó javaslatát, amelyek a mostani, befagyasztott, majd júliustól 10 százalékkal csökkentendő árakat váltanák fel, várhatóan 2015. január 1-től.

A kényszeren, és az átmeneti bizonytalanságtól való megszabaduláson túl a szakmai érvek is a vízi-közmű társaságok összevonása mellett szólnak. Ilyen az egyesüléssel járó szinergiák, vagy a hatékonyabb vezetésből adódó előnyök kihasználása. Igaz, a rendelkezésre álló rövid idő viszont körültekintő megvalósításra int: néhány hónapon belül fölöslegessé válhat közel 350 igazgató, ugyanennyi gazdasági vezető és főkönyvelő, ráadásul éppen olyankor, amikor a kormány egyik célja a munkahely-teremtés.

Viszont a szakma többi, mintegy 20 ezer munkavállalónál ez a veszély nem áll fenn, mert a víziközmű-társaságukat egy szomszédos település hasonló cégére bízó polgármesterek előírhatják az érintett valamennyi dolgozó átvételét is.

A társaságok között a partnerkeresés egyébként már 2011-ben megindult, éppen a vízi-közmű törvény ösztönzésére, jelenleg több fúzió is formálódik. A napokban tették közzé, hogy a szocialista vezetésű Makó és Szentes éppen közös vízi-közmű cég létrehozásán dolgozik a fideszes irányítású Mórahalommal, továbbá Kistelekkel és Sándorfalvával, de további települések jelentkezését is várják. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint az lenne ideális, ha 30-40-re csappanna e társaságok száma, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megelégedne 50 alatti számmal is.

Az újonnan létrejövő, gazdaságilag erősebb társaságok talán már jobban viselik a rezsicsökkentés terhét és a közműadót is, mint jelenlegi, az év túlélésére törekvő elődcégeik. Információink szerint már eljutott az NFM-hez egy olyan szakmai javaslat, amely egyszerre oldaná meg a rászoruló, kis vízfelhasználású fogyasztók számára a rezsicsökkentést és azt, hogy a sok vizet vételezőknek (például medencefeltöltőknek) többet kelljen fizetniük. Lényegében a fogyasztás növekedésével arányosan emelkedő, tehát tömbös tarifa bevezetéséről lenne szó. Így hosszú távon is tartható lenne az a kormányzati szándék, hogy alacsony szinten maradjon a leginkább rászorulók számára a tarifa, a nem rászorulóktól viszont a szolgáltatók is hozzájutnának a költségeiket fedező árbevételhez. Úgy tudjuk szalmai körökben formálódik egy másik, olyan javaslat is, hogy a közműadó-bevétel egy részét megtarthatnák a szolgáltatók, amit a biztonságos működésüket szolgáló fejlesztésre fordíthatnának.

A majdani tarifáknak az egységesítése is komoly feladatot jelent. Ma az ivóvíz előállítási költségeinek különbözősége miatt országosan jelentősen eltérő víz- és csatornadíjak vannak használatban. A vízi-közmű törvény szerint a több cég összevonásával létrejövő egy-egy szolgáltató ellátási területén csak egyféle lakossági tarifa lenne. (Továbbá egy intézményi és egy ipari felhasználói.) Egyes településeken áremelkedést is hozhat, ha víz- és csatornacégük olyan rokoncégekkel alkot új társaságot, amelyeknél eddig is magasabbak voltak a díjak.

Állami oltalom alatt
Március végén 210 víziközmű-szolgáltató vált stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté, úgy tudjuk, van közöttük jó néhány, már inaktív társaság is. Az NFM közleménye szerint a szétaprózódott üzemeltetői struktúra mára komoly működési kockázattá vált. Az elővigyázatossági intézkedéssel viszont egy esetleges felszámolási eljárásban a kijelölt állami vagyonfelügyelő irányítása mellett rendezhető a gazdálkodó szervezetek jogi helyzete, további sorsa, így biztosítható a  közszolgáltatás folyamatossága, a fogyasztók zavartalan ellátása is. A felszámolás küszöbére kerülő, érintett  vállalatok működőképessége speciális jogszabályi keretek között tartható fenn. A meginduló eljárásban fizetési moratórium illeti meg őket, beszállítói nem függeszthetik fel folyamatos ellátásukat.