Nem akárki szólalt meg a Tisza nagy port kavart javaslatáról: az MCC alapítója tárgyalna a kormánnyal
Párbeszédet kezdeményez a magyar állammal a Mathias Corvinus Collegium alapítója, Tombor András, aki azok után szólalt meg, hogy a Tisza frakció kedd este alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be a parlametnek, amelyben megszüntetné a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva). Tombor szerint ezzel veszélybe került az MCC jövője, a tehetséggondozó szervezet szerinte mára a politikai csatározások színterévé vált.
Tombor András közleményében arról írt, hogy az MCC eredeti küldetése az volt, hogy társadalmi háttértől, anyagi helyzettől és politikai nézettől függetlenül kutassa fel a tehetségeket, majd magas szintű képzést biztosítson számukra. Szerinte az intézmény az elmúlt évtizedekben a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb magyarországi eszközévé vált.
Az MCC-ben jelenleg közel 8000 diák tanul, az általános iskola felső tagozatától egészen a doktori képzésig. A szervezet ma már nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban is jelen van.
Az alapító szerint azonban az elmúlt időszakban az MCC körül kialakult politikai konfliktusok veszélybe sodorták azt az örökséget, amelyet több mint két évtizeden át építettek. „Ezen változtatni kell, és visszatérni az alapításkor megfogalmazott alapértékeinkhez” – fogalmazott.
Új korszak kezdődne az MCC működésében
Tombor András külön kitért a 2020-as átalakulásra is, amikor a magyar állam jelentős vagyoni juttatással csatlakozott az alapítványhoz. Ennek részeként az állam és az alapító közösen új kuratóriumot és felügyelőbizottságot jelölt ki, miközben az alapítói jogok gyakorlása is a kuratóriumhoz került.
A 2020-as döntés után Tombor visszavonult az alapítvány életéből, mert – mint írta – abban bízott, hogy a jelentős állami vagyonjuttatás révén az MCC nemzetközi szinten is versenyképes oktatási központtá válhat. Most azonban úgy látja, az intézmény jövője bizonytalanná vált, ezért kötelességének érzi a fellépést.
Közleményében hangsúlyozta azt is, hogy egyetért azzal az alaptörvény-módosítással, amely szerint az állam által juttatott vagyon nemzeti vagyonnak minősül, ezért szerinte természetes, hogy szükség van kölcsönös elszámolásra és párbeszédre.
Megszólalt az MCC a Richter döntése után: készek lépni, ha változnak a keretek
A Mathias Corvinus Collegium szerint a tét nem kisebb, mint Magyarország jövője: a tehetséggondozás kulcskérdés lett. Az MCC a Richterrel kötött megállapodásról és saját szerepéről is üzent.
