Kopogtat az Európai Bizottság: itt már nem bújhat el Magyar Péter – zavarba ejtő, amit az inflációról állítanak, képbe került az Orbán-kormány
Itt a magyar kormányváltás utáni első brüsszeli előrejelzés a magyar gazdaságról. Az alapokat a folyamatokhoz még Orbán Viktor kormánya teremtette meg, a költségvetést érintő előrejelzések bizonytalansága azért jelentős, mert időközben – az őszi előrejelzés óta – a korábbi ellenzék került hatalomra. Az Európai Bizottság gyorsuló növekedést, lassuló inflációt és kisebb bérnövekedést lát előre. Nem tudni, milyen mértékben vették-vehették figyelembe a kormányváltást, hiszen az áprilisi magyar választáson győztes párt politikáját maguk a választók is csak tippelgetni tudják. Az őszi előrejelzés óta pedig még egy irgalmatlan bizonytalansági tényező tűnt fel: az iráni háború.
Magyar Péter kormányának euróbevezetési ígéretét mindenesetre a piacokon komolyan vették – látszik ez a forint és a magyar állampapírok árfolyamán –, az Európai Bizottság azonban nem kereskedik devizával, nekik konkrét számokat kell produkálniuk az Európai Unióra és tagállamaira időszakos előrejelző csomagjaikban.
Célzást a magyar választásra azért tesz a szöveg.
– írják. Ebből a belföldi kereslet és az export alakulását csak a most távozott kormány alapozhatta meg, a „javuló bizalom” faktor okait nem részletezik, de világosan tudni lehet, a magyar választási küzdelemben Brüsszel melyik féllel szimpatizált, és ez a szikár gazdasági dokumentumba is beszűrődik.
Az Orbán-kormány utolsó, a Tisza-kormány első éve: gyorsul a magyar gazdaság növekedése
A jelentés nem tér ki a magyar politikai ciklusra, sőt tulajdonképp az iráni háború Európában új rettegést keltő hatásairól is csak áttételesen ír.
A jelentés szerint a magyar GDP a 2025-ös 0,5 százalékos növekedés után idén 1,8, jövőre 2,1 százalékkal növekedhet. A kilábalást már az Orbán Viktor-kormány is előrejelezte. Ősszel a bizottság erre az évre még 2,3 százalékot várt.
A növekedés hazai alapjaival a friss jelentés szerint biztosan nem támadt baj az ősz óta, a Fidesz-kormányzás utolsó fél évében.
Már a tavalyi szerényebb növekedést is az erőteljes fogyasztás támogatta: a jelentős béremelések, és az, hogy a háztartások elegendően biztonságban érezték magukat megtakarításaik csökkentésére. (Szerk.: ha a bizottsági értékelés áll, ez nem utal arra, hogy háború közeledésére számítottak volna.) Ezzel szemben a beruházások csökkentek, az export pedig lassú maradt a feldolgozóipari termékek és az üzleti szolgáltatások gyenge teljesítménye miatt – írja a bizottság.
A gazdaság 2026 első negyedévében már 0,8 százalékkal bővült az ipari termelés növekedése és a szolgáltatások tartósan erős teljesítménye miatt.
Az előrejelzések szerint a GDP növekedése 2026–2027-ben lendületet vesz, amit a belföldi kereslet és az export, valamint a javuló bizalom támaszt alá.
A fogyasztás 2026-ban várhatóan továbbra is a növekedés fő hajtóereje marad, amit az erőteljes bérnövekedés és a költségvetési intézkedések támogatnak.
A bérnövekedés lassulásával azonban a fogyasztás 2027-ben mérséklődni fog. Itt kell megjegyezni: a Tisza pénzügyminisztere belengette pótköltségvetésről hivatalos információja a jelentés készítőinek sem lehetett, nem hivatalos várakozásuk azonban nem kizárt hogy volt. Ha igen, nem tudni, befolyásolta-e, ez és milyen mértékben várakozásukat a bérnövekedést illetően.
A beruházások 2027-ben várhatóan fokozatosan helyreállnak – írják (amiben benne lehet – szerk. –, hogy a Tisza az EU-pénzek visszaszerzését ígérte) –, és 3,9 százalékkal növekednek, ami az állami beruházásoknak, az építőipar fellendülésének, a megnövekedett lakáskeresletnek és a javuló üzleti hangulatnak tudható be.
Ebben, tudjuk, kulcsszerepe volt az Orbán-kormány otthonteremtési programjának, aminek jövője kérdéses az új kormány alatt.
Otthon Start: nekimegy-e Magyar Péter a szavazóinak, miután kilőttek az európai lakáskamatok?
Volt már példa rá, hogy Orbán Viktor kormányának távozása után az utód megszüntette lakáshitelprogramját. Az Otthon Start sorsa most Magyar Péter új kormányának kezében van, miközben egyre kedvezőbbé válik más európai országokhoz képest, ahol a Financial Times összefoglalója szerint megugrottak a jelzáloghitelek kamatai az iráni háború kitörése óta.
Az infláció mérséklődésére számítanak, iráni háború ide vagy oda
A Magyarországot az unió élére röppentő bérnövekedés mérséklődésére úgy számít a bizottság, hogy közben előrejelzésük szerint jelentősen mérséklődik az infláció.
Az előrejelzésnek zavarba ejtő része ez, hiszen a február végén kezdődött iráni háború ismét energiaválságba taszította Európát, hatalmas dilemma elé állítva az Európai Központi Bankot, hiszen az amúgy sem acélos euróövezeti növekedés lenyírása mellett az infláció felszökésének rémét is felidézte. Annyi biztos, hogy a kormányváltást megelőzően a magyar infláció csökkenése lekörözte Európa javát: februárban még 1,4 százalékot mért a KSH.
A brüsszeli új előrejelzés szerint „az infláció a 2025-ös 4,4 százalékról 2026-ban 3,2 százalékra, 2027-ben pedig 3,1 százalékra mérséklődik az árfolyam-felértékelődésnek és a belföldi inflációs nyomás enyhülésének köszönhetően”.
Az őszi előrejelzés még erre az évre 3,6, 2027-re 3,5 százalékos harmonizált árindexet tartalmazott. Ehhez képest az iráni háború érkezte ellenére most alacsonyabbat, miközben az EU egészében magasabb inflációt vár Brüsszel, mint korábban. A csomag összefoglalójában ezt írják:
Miután 2025-ben az uniós GDP-növekedés elérte az 1,5 százalékot, az idei évre vonatkozó előrejelzés szerint a növekedés 1,1 százalékra lassul — ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb az Európai Bizottság 2025 őszi előrejelzésénél —, miközben az infláció várhatóan 3,1 százalékra emelkedik, ami teljes 1 százalékpontos felfelé történő korrekciót jelent a 2025 őszi prognózishoz képest.
A devizaárfolyamok (azaz a forint) felértékelődése mérsékli az emelkedő energiaárak inflációs hatását – írják Magyarországról. (Ez azonban, tudjuk, nem egyirányú utca, nem kevés rizikóval egy olyan kormányváltás után, amilyen a mostani magyar.)
Az államadósság növekedése várható
Az előrejelzés legkevésbé komolyan veendő része – lévén, hogy új kormány jött, és máris pótköltségvetést ígért – a büdzsére és az államadósságra vonatkozik.
Az új kormány csak hetekkel ezelőtt állt fel, komoly ajánlásokat aligha tesz neki az Európai Bizottság az ősznél előbb. Jelzést azonban ad Magyar Péterék számára a mostani csomag, és ha megfogadja, a magyar háztartásokat aligha teszi boldogabbá.
Az uniós szabályok durván összefoglalva az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alá csökkentését és a magas GDP-arányos államadóssági ráták csökkentését várják el, ezek az előrejelzések pedig ebből a szempontból cselekvést szükségessé tevő induló állapotot vetítenek előre a Tisza-kormány első éveire.
A költségvetési hiány a 2024. évi 5,1 százalékáról 2025-ben 4,7 százalékra csökkent nagyrészt a csökkenő kamatkiadások – amelyek az inflációhoz kötött kötvények alacsonyabb kamatszelvényeit tükrözik – és az állami beruházások csökkentése miatt. Összességében a költségvetés 2026-ban várhatóan erőteljesen expanzív lesz, a GDP 1,4 százalékának felel meg – részletezik is, hogy mitől –, és az új pénzügyminiszter a listát akár üzenetként is értelmezheti.
Ezzel folytatják: 2027-ben a hiány az előrejelzések szerint továbbra is magas, a GDP 5,8 százalékát teszi ki, részben a már jogszabályba foglalt jövedelemadó-intézkedések és a 14. havi nyugdíj növekvő költsége, valamint az ágazati adók hatályvesztése miatt.
A GDP-arányos kamatkiadások az előrejelzések szerint nagyjából stabilak maradnak, mivel az állampapírhozamok csökkentek, de az adósságállomány növekszik. A költségvetési irányvonal az előrejelzések szerint 2027-ben visszafogó lesz, a GDP 0,4 százalékának megfelelően. Ezt várják most Brüsszel közgazdászai. A politikai üzenet hivatalosan ősszel érkezik majd, nem hivatalosan akár korábban – és a mostani szövegből is lehet következtetéseket levonni.
