Kipakoltak a termelők, tudnak valamit az áfacsökkentésről - "Azonnal megjelenhet a hatása, csak tudják megtartani!"
Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke üdvözölte a kormány áfacsökkentési javaslatát csütörtökön, amely más élelmiszerekhez hasonlóan a zöldség és a gyümölcs áfáját is 5 százalékra csökkentené. A javaslat szerepelt a Tisza programjában, és miniszteri meghallgatásán Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter és Kármán András pénzügyminiszter is beszélt arról, hogy ez a jelenlegi gazdasági körülmények között szinte lehetetlen vállalkozás.
A DélKerTÉSZ információi szerint július 1-jétől léphet életbe az 5 százalékos áfa a zöldségek és gyümölcsök esetében, ami főként azért lehet fontos az ágazat számára, mert visszaszoríthatja az iparágon belül továbbra is magas feketegazdasági arányt.
Az árrésstopot kivezetnék a termelők, helyette más módon avatkoznának be
A 450 termelőt – szentesi és környékbeli termelőket, családi gazdaságokat, társvállalkozókat – tömörítő szövetkezet elnöke szerint a fogyasztói árakban azonnal megjelenhet az intézkedés hatása, ám mivel szezonális termékről van szó, azért is kell tenni lépéseket, hogy ez tartósan megmaradjon.
Áfacsökkentés kezdődhet Magyarországon: ezek lesznek az első termékek a boltokban – megszólalt a Tisza-kormány minisztere
Komoly fordulat jöhet a magyar élelmiszerpiacon, miután a Tisza-kormány leendő agrárminisztere már az új parlament alakuló ülésén konkrét intézkedésekről beszélt. Az áfacsökkentés első körben a zöldségeket és gyümölcsöket érintheti, amelyeknél 5 százalékos kulcsot vezetnének be. Bóna Szabolcs szerint az aszályhelyzet, az élelmiszer-önellátás és a magyar termékek háttérbe szorulása egyszerre indokol gyors beavatkozást az agráriumban. Bővebben>>>
A lépés akár történhetne a paradicsomot és paprikát is érintő árrésstop kivezetésével párhuzamosan is, helyette a szövetkezet a francia árrésmodell bevezetését említi, amely minimális és maximális árrést is meghatároz. Ugyanis
az üvegházi termékek, mint a paprika és a paradicsom, forgalmát erősen befolyásolják az akciók, amelyek azonban néha túlzottak is, különösen olyan frisspiaci termékek esetében, ahol folyamatos a termelés.
A francia modell tompíthatná az akciók mértékét, de fenntarthatóbb lenne, és hozzájárulna egy egészségesebb fogyasztói kultúra kialakulásához is. Nagypéter Sándor szerint a jelenlegi 10 százalékos árrés túl alacsony, a leghatékonyabb áruházláncok sem képesek 15-16 százalék alatt rentábilisan működni. A láncok ezt más termékeken szedik be, például a DélKerTÉSZ által szintén termelt kaliforniai paprikán.
A vendégmunkások helyzetét szabályozni kell, de szükség van rájuk
Az új kormánnyal való párbeszéd kapcsán Nagypéter Sándor a vendégmunkásstop kérdését emelte ki, ami ugyan a DélKerTÉSZ-t nem érinti, de a Dél-Alföldön más mezőgazdasági termelők számára húsba vágó lehet. Az agrártárca azonban párbeszédet kezdett az iparággal a kérdésről, és úgy véli, hogy más területeken is hasonló lehet a helyzet. A szakember szerint több közepes termelő is a munkaerő hiánya miatt nem valósított meg fejlesztéseket, miközben a hajtatásos termelés vagy a gombatermesztés folyamatos, 11-12 hónapos munkát igényel.
A hajtatásos mezőgazdaságban ott kell lenni mindennap, megbízható munkaerőre van szükség, aki a precíziós feladatokat is el tudja végezni.
Olyan munkaerő, aki mindennap megjelenik a munkára alkalmas állapotban, már nem elérhető a térségben.
Ezt bizonyítja az is, hogy az ágazatban akár bruttó 600-700 ezer forintot is lehet keresni szakképzettséget nem igénylő munkával, ami teljesítménybérrel akár több is lehet. A vendégmunkásstop a régióban nem tízezreket érint, hanem pár száz embert, ám 80-100 milliárd forintos termelési érték kapcsolódik hozzájuk. A kormányzat valószínűleg nem rájuk gondolt az intézkedéssel, különösen, hogy ők nem kölcsönzött munkaerő, hanem be vannak jelentve.
A zöldségágazat éve nem indult jól, de mára javult a helyzet
Nagypéter Sándor szerint nem indult jól az idei év az üvegházas, fóliasátras termelők számára, ugyanis a december–március közötti a leginkább fényszegény időszak volt az elmúlt 25 évben, de az év hátralevő részét tekintve biztatók a kilátások.
A DélKerTÉSZ elnöke szerint ez is hozzájárult, hogy húsvét előtt lokális hiányok jelentkeztek zöldségekből, különösen, hogy egész Európát érintette a kedvezőtlen időjárás, így mindenhol alacsonyabb volt a termés. A termelőknek az sem kedvezett, hogy a zöldségtermesztők szempontjából kiemelten fontos húsvéti időszak idén hamarabb volt, mint tavaly, bár ebből a szempontból a következő év még rosszabb lesz.
Az alacsonyabb termelés az árakban is érezhető volt, ám mára ez a probléma megoldódott.
Érdemes azonban hozzátenni, hogy a paradicsom termelői ára az elmúlt években, 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is folyamatosan csökkent, volt, amikor 15 százalékkal is, ami már sokszor csak a fedezetre volt elég. A paprika ára ennél hullámzóbb módon alakult.
A magyar paradicsom meghódítja Közép-Európát
A DélKerTÉSZ a hagyományos cseh, szlovák és német piacok mellett pedig már Románia és Bulgária felé is képes exportálni, miután a kereslet is nagy Európában. Magyarország különösen az üvegházi paradicsom területén kezd vezető szereplővé válni Kelet-Közép-Európában, amit az uniós közös agrárpolitika 2024-ben indult üvegházfejlesztési programja is segít, amely hazánkban mintegy 60-70 hektár új beruházást hozott létre, a DélKerTÉSZ ebből mintegy 10 hektárnyit.
Bár az exportpiacokon való megjelenés fontos siker, Nagypéter Sándor szerint
az is természetes, hogy minden ország a hazai termelőket igyekszik előnyben részesíteni,
így szövetkezetük is csak kora tavasztól kora nyárig tud jelen lenni például a cseh piacon, ám szezonban már a hazai termékeket részesítik előnyben az áruházláncok. Ugyanakkor ennek a másik oldalán az áll, hogy Magyarországon is egyre inkább előnyhöz juthatnak a hazai termelők, bár még mindig lehetne előrelépni a belföldi termékek jelölése terén. Az Európai Unióban ebből a szempontból Dániát nevezte követendő példának a szövetkezeti elnök.
Gőzerővel fejleszt a DélKerTÉSZ
Nagypéter Sándor beszámolt arról is, hogy a DélKerTÉSZ idén 2,1 milliárd forintot szán fejlesztésekre, melyek fele energetikai beruházás, napelemek és energiatárolók vagy épp hőszivattyú telepítése, ami az ágazatot sújtó magas energiaárak kezelését is segíti. Az ilyen irányú fejlesztések már 2023 óta zajlanak, és azóta is folyamatosak, ami nem is csoda az orosz0ukrán háború utáni energiaválság vagy éppen a most kibontakozó energiaválság tükrében. Az ágazat egyik legnagyobb költségtényezője a munkaerő után ugyanis az energia, amit a műtrágya követ harmadikként.
Az új beruházások keretében készül egy logisztikai, kereskedelmi telephelyen egy új göngyölegmosó és -fertőtlenítő üzem is, ahol targoncatöltő állomást is kialakítanak. Ezekben a létesítményekben már nem használhatók belső égésű motorral ellátott targoncák, így a DélKerTÉSZ is már csak egy ilyennel rendelkezik, amelyet külső területeken használnak, a többi elektromos.
Kérdésre válaszolva a szövetkezeti elnök elmondta azt is, hogy
az ukrán termékek beáramlása a zöldség-gyümölcs ágazatot annyira nem érinti, az inkább a gabona-, cukor- vagy méztermelők számára lehet húsba vágó.
A zöldség-gyümölcs ágazat számára inkább a az észak-afrikai, albán vagy török termékek okozhatnak problémát, vagy épp a Kínából érkező csemegekukorica és sűrített paradicsom.
A forint erősödése kapcsán Nagypéter Sándor elmondta, hogy rövid távon a Hormuzi-szoros lezárása miatt dráguló műtrágya hatását ez még tompítja is, és az ágazat rövid távon képes az árfolyamot kezelni. Közép- és hosszabb távon azonban már lehetnek ennek negatív hatásai, különösen, ha nem csökken a kamat. Példaként a 2007–2008-as időszakot említette, amikor egyszerre volt erős a forint és magas a kamat, ami versenyhátrányba hozta a magyar termelőket. A jelenlegi árfolyam mellett szerinte a Magyar Nemzeti Banknak mintegy 200 bázisponttal kellene csökkentenie a kamatot, hogy ellensúlyozza a forinterősödés hatását.
