Hazánkban évente mintegy 400-500 kártérítési per kezdődik, a megítélt kárösszeg mintegy 2 milliárd forintot tesz ki, ami az amúgy is szűkre szabott kórházi büdzsét terheli.
De ennél is fontosabb, hogy a kártérítést kiváltó esemény milyen mentális terhet jelent a betegnek, a családjának, de a hibázó egészségügyi személyzetnek is – indokolta Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) főigazgatója, miért is van szükség nagyobb odafigyelésre az intézmények részéről a műhibaperek megelőzésében.
A Gyemszi a közelmúltban kezdett kidolgozni egy, a betegbiztonságot elősegítő akkreditációs programot, most pedig 23 megyei és 33 városi egészségügyi intézmény bevonásával a témához kapcsolódó szakmai továbbképzési programot készített elő. Ezen az állami egészségügyi intézmények menedzsmenje – főigazgatók, orvos-igazgatók, gazdasági vezetők és ápolásvezetők mintegy hatszázan - szakmai tréninggel kiegészített konferencia-sorozaton vehet részt áprilisban.
A résztvevők átismételhetik a jogszabályi kereteket, etikai statútumokat, elemezhetik a biztosítók egészségügyi tevékenységhez való viszonyát, megvizsgálhatják a nemkívánatos események megelőzésének, kezelési lehetőségeinek, a dokumentációnak a fontosságát. Kiemelt téma a kommunikáció szerepe a gyógyító tevékenység során, ezért kommunikációs tréningeket is tartanak majd a vezetőknek.
