A hajózásba is beszállt az állam

Úgy látszik, jó üzletet kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hiszen a MAHART-PassNave 51 százalékáért adott 750 millió forintos vételárat – a jövő évtől kezdve – négy év alatt fizeti ki az eddigi főtulajdonosnak, a Masped Zrt.-nek, mégpedig az osztalékból. „Az 51 százalékos tulajdonrész után járó nyereséghányad fedezi az esedékes részleteket” – mondta el Márton Péter, az MNV vezérigazgatója, hozzáfűzve, hogy a cég eredményét 2015-ig 500 millió, 2017-től pedig 600 millió forint fölé kívánják növelni.

A társaság többségi részesedésének megvásárlásával az állam egy versenyképes cégben szerzett döntő tulajdonhányadot, és ezzel a dunai személyhajózás további növekedésének nyertese lehet – jelentette ki a Budapest hajó fedélzetén Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, rámutatva, hogy a tranzakció illeszkedik a 2010-ben megkezdett vagyonpolitikai fordulattal elindult folyamatba, az állami vagyon gyarapításába. Ugyanakkor a hajózási és kikötői fejlesztések állami részvétellel hatékonyabban valósíthatók meg és hosszabb távon az állami vagyon is gyarapodik – tette hozzá a miniszter. Márton Péter pedig lapunk kérdésére kijelentette: támogatja, hogy a szállodahajók nemzetközi kikötői a város szívében maradjanak.

Miután a MAHART-PassNave Kft. egyik legfontosabb bevételi forrása a szállodahajók fogadása és kiszolgálása – a tavalyi nettó árbevétel 56 százaléka származott a kikötői szolgáltatásokból –, nem mellékes, hogy egy tavaly megjelent tanulmány szerint átirányítják-e a turistahajókat a Csepeli Szabadkikötő kevéssé romantikus rakodóöblébe, vagy maradhatnak a budai panorámát nyújtó Belvárosban. A nemzeti hajózási stratégiáról szóló említett vitaanyag ugyanis felmelegítette azt a két évtizedes tanulmányt, amely szerint Csepelre kellene vinni a nemzetközi kikötőket.

Azt elmúlt évben nyilvánosságot kapott szakmai vélemények szerint ez azért lenne hibás lépés, mert a szállodahajókat a város közepe vonzza. Passauban például azonnal csökkent a hotelhajók száma, amint a belvárosból a külvárosi kikötőbe irányították a hajókat három évvel ezelőtt. Másrészt rengeteg pénzbe kerülne, hogy az ipari zónában megfelelő körülményeket teremtsenek a luxushajók vendégei számára.

A cég a 2010-es nagy visszaesést követően az elmúlt két évben egyaránt növelte árbevételét és eredményét. A bevétel annak révén emelkedett tavaly, hogy tízzel több, összesen 110 külföldi szállodahajót fogadtak és ezeknek szélesebb körű, a hajójavításra is kiterjedő szolgáltatást nyújtott a társaság. A leadott érkezési menetrendek szerint jövőre 12-vel tovább növekedhet a PassNave kikötőibe érkező szállodahajók száma, 2018-ra pedig megközelíthetik a 150-et.

A MAHART-PassNave kikötőibe érkező szállodahajók évente közel 150 ezer utast hoznak, akik néhány napot Budapesten töltenek, illetve innen indulva különféle vidéki programokon vesznek részt. A Nyugat-Európából induló hajók 2-3 napot töltenek Budapesten, mert itt van a turnuscsere. Az utazási irodákban úgy vásárolják meg a jegyet, hogy a nyugat felől érkezők innen repülnek haza, míg a következő csoport ide érkezik repülővel, hogy végigutazza Európa folyóit akár Amszterdamig is. A világ egyik legnagyobb társasága, az amerikai Viking tíz korszerű hajót építtetett az elmúlt években, és az egyik kiemelt célpontja Budapest.

A szállodahajók fogadása ugyanakkor nem csupán a Passnave számára üzlet, hiszen a hajók utasai nem keveset vásárolnak a Váci utca és a Nagycsarnok környékén. A turnusváltás idején – amíg takarítják, feltöltik a hajót –, az érkező csoport valamelyik Duna-parti szállodában lakik. Emellett magyar utazási irodák szervezik a parti programokat, és nem csak az élelmiszert szerzik be nálunk a hajókonyhára, hanem például a mosatást is magyar cégekkel végeztetik.

A MAHART-PassNave Kft.-t 1994-ben alapították a MAHART Magyar Hajózási Rt. 100 százalékos tulajdonú leányvállalataként. Öt éve ugyanakkor a társaság 84 százalékos üzletrészét a szállítmányozással és logisztikával foglalkozó Masped Zrt. vette meg. A 22 saját hajóval rendelkező PassNave mára megszerezte a budapesti szállodahajózási piac 84 és a vidéki 96 százalékát. A fővárosban jelenleg 12 hajózási cég működik, amelyek körülbelül 60 hajót üzemeltetnek.

Nagy a visszavásárlási kedv

Az elmúlt években az állam már több ízben megjelent tulajdonosként olyan területeken, amelyekről korábban kivunult. Az egyik leglátványosabb lépése az orosz Szurgutnyeftyegaz kivásárlása volt a Molból, de visszavásárolta (majd felszámolta) a Malévot is. Az MVM-en keresztül az E.On gáznagykereskedő és gáztároló társasága, az MFB-n kersztül pedig a Mol biztonsági tárolója került állami ellenőrzése alá. Az államé lesz az óbudai Hajógyári-sziget hét ingatlanja is, amelyen egy szórakoztató központ létesült volna. Napirenden van – bár egy tegnapi szakszervezeti nyilatkozat szerint már kevéssé valószínű – a Dunaferr visszavásárlása, és terítéken van az energiaszolgáltatók visszavásárlása is. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy – az Európai Bizottság versenyhatóságának engedélyével – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavely felvásárolta a Rába Járműipari Holding Nyrt. részvényeit. Máshol, jellemzően a víziközmű szegmensben a városi önkormányzatok szerezték vissza a szolgáltatókat. Az állam nem csak közvetlen tulajdonláson keresztül szerzett gazdasági pozíciókat: a szemétszállítási pályázatokon például az állami többségi tulajdonú pályázó tarolt. Szintén szabályozással kerültek az államhoz a kórházak is.