Trump végre európai támogatást kaphat? Egy kulcstagállam is csatlakozna a Hormuzi-szoros felszabadításához – ennek feltételei is vannak
Németország jelezte, hogy kész aknamentesítő hajókat küldeni a Hormuzi-szorosba, de csak egy nemzetközi misszió részeként. Berlin egyelőre kivár, és szigorú feltételekhez köti a katonai szerepvállalást a feszült térségben.
Egyre bonyolultabb geopolitikai helyzet bontakozik ki a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, a Hormuzi-szoros körül, és ebben Németország is kezd pozíciót foglalni.
Berlin jelezte, hogy kész lenne aknamentesítő hajókat küldeni a térségbe, de csak egy szélesebb, nemzetközi katonai misszió részeként.
A német kormány álláspontját a Politicónak Friedrich Merz is megerősítette: „Németország alapvetően nyitott a hajózási útvonalak biztonságának garantálására.” Ugyanakkor világossá tette, hogy Berlin még nagyon messze van attól, hogy konkrét döntést hozzon egy katonai beavatkozásról.
A kérdés pénteken kerülhet igazán reflektorfénybe, amikor Emmanuel Macron, Keir Starmer és Giorgia Meloni társaságában tárgyalnak a helyzetről Párizsban. Az egyeztetés célja egy közös európai álláspont kialakítása lehet, ami kulcsfontosságú egy esetleges nemzetközi művelet elindításához.
Német beavatkozás, de nem ingyen
Berlin feltételei egyértelműek. A német részvételhez
- stabil tűzszünetre van szükség a térségben,
- nemzetközi, lehetőleg ENSZ-felhatalmazásra,
- valamint a német kormány és a Bundestag jóváhagyására.
Ez a három kritérium is jelzi, hogy mennyire óvatosan közelít a német vezetés egy potenciálisan robbanásveszélyes konfliktushoz.
A háttérben a törékeny amerikai–iráni tűzszünet húzódik, amely egyelőre nem hozott valódi stabilitást. A közelmúltban Irán akadályozta a hajóforgalmat a szorosban, amire az Egyesült Államok válaszul iráni hajókat blokkolt.
Ez a kölcsönös nyomásgyakorlás nagymértékben veszélyezteti a globális energiaellátást, hiszen a világ olajszállításának jelentős része ezen az útvonalon halad át.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Donald Trump egyre nagyobb nyomást gyakorol a NATO-szövetségesekre. Miután találkozott a NATO főtitkárával, Mark Ruttével, Trump azt követelte, hogy a szövetségesek napokon belül vállaljanak konkrét kötelezettségeket.
Ez azonban nem aratott osztatlan sikert Európában. Több ország is óvatos, különösen azért, mert a konfliktus kiindulópontját egyoldalú amerikai lépésekhez kötik, amelyekről előzetesen nem egyeztettek a szövetségesekkel. A katonai részvétel így nemcsak biztonsági, hanem politikai kérdéssé is vált.
Németország jelenlegi álláspontja jól tükrözi ezt a dilemmát. Egyrészt nem akar kimaradni egy globális jelentőségű műveletből, amely a nemzetközi kereskedelem biztonságát érinti. Másrészt igyekszik elkerülni, hogy egy kiszámíthatatlan konfliktusba sodródjon bele világos jogi és politikai keretek nélkül.
Ezt most senki nem érti: máris áttörte az első tankhajó az amerikai blokádot a Hormuzi-szorosban – 250 ezer tonna rakományt hozott ki a kínai legénység
A Hormuzi-szoros amerikai blokádja ellenére is sikeresen átkelt egy szankcionált kínai tartályhajó. A Rich Starry lehet az első hajó, amely a zárlat kezdete óta elhagyta a Perzsa-öblöt. Ez azt jelenti, hogy a kulcsfontosságú tengeri útvonal ellenőrzése továbbra is kihívás az amerikaiak számára. Ráadásul szoros szövetségesei is ellene munkálkodnak.
