BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Időskori leromló képességek

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A társadalom elöregedésével egyre fontosabbá váló probléma lett a demencia, az időskori elbutulása. Az értelmi képességek hanyatlása jellemzően 65 év felett alakul ki, és a kor előrehaladtával gyakorisága nő

Az igen sokféle demencia közül leggyakoribb a közismert Alzheimer-kór, amely kb. az összes demenciák 60 százalékáért felelős. Ezt követi a vaszkuláris, az ér-eredetű betegségtípus. Azért is igazán veszélyes, mert a család sokáig igyekszik kompenzálni, saját maga előtt is eltitkolni a tüneteket, így azok esetleg csak későn kerülnek felismerésre.

Mi az emlékezés, és mi a memória? Az emlékezés egyes fázisai a megjegyzés, a megőrzés és a felidézés. A legfontosabb lelki működés: az ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés, saját magunk-, élettörténetünk folyamatának tudatosítása. Az emlékezet szoros kapcsolatban áll az érzelmekkel, érzelemvilággal, tudatossággal, tájékozódási készséggel stb. Az emlékanyag alapjában kétféle: verbális, szavakkal leírható, aktív erőfeszítést, figyelmet igénylő – ez lenne a hagyományos memória. Másik a non-verbális, nem szavakhoz, és nem tudatos működéshez kapcsolható memória, ilyen pl. a különféle képességek, készségek.

A változó magatartás A megjelenés, viselkedés is fontos információ az orvos számára. A viselkedés, a nem szóbeli közlések is fontosak: mimika, gesztusok, tekintet, testtartás, vegetatív működése testi jelei, testbeszéd. Jellemző lehet a késztetés vagy annak hiánya, az akaratgyengeség, közömbösség. Időseken jellemző tünetcsoport lehet az agitáció (izgatottság, nyugtalanság), a beteg lábával dobog, jár-kel, kezeit tördeli, kérdéseket monoton módon ismételget stb.

Diagnózis

Általában a háziorvos irányítja a beteget neurológushoz vagy pszichiáterhez. Első lépés a tünetek megállapítása, a súlyosság tisztázása. Ezután kell definiálni, hogy milyen ok lehet a háttérben. A folyamat hagyományos belgyógyászati vizsgálattal kezdődik, ezt követi a pszichiátriai vizsgálat: tájékozódás, felfogás, koncentráció, gondolkodás, ítéletalkotás, hangulat, kedélyállapot. Fontos látni, van-e a betegnek saját betegségbelátása. A kognitív működéseket „papír-ceruza” tesztekkel mérik, ahol kérdésekre, feladatokra kell választ adni. Számos ilyen kérdőskála létezik, egyik legismertebb talán a Mini Mental State skála a mentális állapot felmérésére. Az agy szerkezetéről és működéséről ad felvilágosítást a CT és az MR vizsgálat, számos szervi károsodás így kizárható (daganatok, agyállományi vérzés stb.) Izotópos vizsgálat az agyi keringés részleteiről ad tájékoztatást – foglalja össze a lehetséges vizsgálatokat az Egeszsegkalauz.hu.

A két leggyakoribb, az időkori elbutulást előidéző betegség az Alzheimer-kór, és a vaszkuláris (ér-eredetű) demencia.

Az Alzheimer-betegség tipikus jellemzői: az agy elsődleges megbetegedésén alapuló, fokozatosan előrehaladó szellemi hanyatlás, mely a képességek nagy részére kiterjedhet: emlékezet, beszéd, nyelvi képességek, gondolkodás, ítéletalkotás. A hátterében lévő idegi károsodás az úgynevezett béta-amiloid, plakkok (csomók) lerakódása, és az idegsejtek nyúlványainak (egy másik fehérje miatti) összecsapzódása. A betegséget 1901-ben írta le elsőként Alois Alzheimer. Ma világszerte 20 millió Alzheimer-beteg él, ez 2020-ra elérheti a 34-35 milliót is. Hazánkban a 65 év feletti korosztályban 100 ezer főre tehető a betegek száma. A népesség elöregedésével a világon mindenütt drámai növekedés várható e tekintetben.

A vaszkuláris demencia tipikus jellemzői: valamilyen agyi érbetegség, keringési zavar áll a héttérben, jellegzetes tünetek a fejfájás, szédülés, feledékenység. Az agyi érkatasztrófák (szélütés, stroke, az egynapos szélütés, a TIA) is igen jelentős tüneteket okoznak. Stroke után 3-6 hónappal jelentkezhet a demencia, de kísérheti gondolkodásbeli, kognitív zavar, és végtaggyengeség is kísérhet.

Gyógyszeres segítség

A szellemi hanyatlás kezelésében ma már vannak terápiás lehetőségek. A fő célkitűzés az emlékezet, a koncentráció javítása, a betegség lefolyásának lassítása. A nootróp szerek védik az idegsejtek működését, másrészt javítják az agyi mikrokeringést. Napjainkban sok gyógynövény eredetű gyógyszert is alkalmaznak.




Egy előzetesen elszenvedett stroke akár kilencszeresére is emelheti a szellemi hanyatlás kockázatát. Léteznek ugyanakkor a rizikót csökkentő tényezők is: a táplálkozásban az antioxidánsok magasabb aránya, sok C-, E-vitamin, szelén és B12-vitamin.

A rendszeres szellemi aktivitás is segít. Érdekes módon a gyulladásgátló és hormonpótló szereket szedők körében ritkább az Alzheimer-kór.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.