BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Időskori leromló képességek

A társadalom elöregedésével egyre fontosabbá váló probléma lett a demencia, az időskori elbutulása. Az értelmi képességek hanyatlása jellemzően 65 év felett alakul ki, és a kor előrehaladtával gyakorisága nő

Az igen sokféle demencia közül leggyakoribb a közismert Alzheimer-kór, amely kb. az összes demenciák 60 százalékáért felelős. Ezt követi a vaszkuláris, az ér-eredetű betegségtípus. Azért is igazán veszélyes, mert a család sokáig igyekszik kompenzálni, saját maga előtt is eltitkolni a tüneteket, így azok esetleg csak későn kerülnek felismerésre.

Mi az emlékezés, és mi a memória? Az emlékezés egyes fázisai a megjegyzés, a megőrzés és a felidézés. A legfontosabb lelki működés: az ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés, saját magunk-, élettörténetünk folyamatának tudatosítása. Az emlékezet szoros kapcsolatban áll az érzelmekkel, érzelemvilággal, tudatossággal, tájékozódási készséggel stb. Az emlékanyag alapjában kétféle: verbális, szavakkal leírható, aktív erőfeszítést, figyelmet igénylő – ez lenne a hagyományos memória. Másik a non-verbális, nem szavakhoz, és nem tudatos működéshez kapcsolható memória, ilyen pl. a különféle képességek, készségek.

A változó magatartás A megjelenés, viselkedés is fontos információ az orvos számára. A viselkedés, a nem szóbeli közlések is fontosak: mimika, gesztusok, tekintet, testtartás, vegetatív működése testi jelei, testbeszéd. Jellemző lehet a késztetés vagy annak hiánya, az akaratgyengeség, közömbösség. Időseken jellemző tünetcsoport lehet az agitáció (izgatottság, nyugtalanság), a beteg lábával dobog, jár-kel, kezeit tördeli, kérdéseket monoton módon ismételget stb.

Diagnózis

Általában a háziorvos irányítja a beteget neurológushoz vagy pszichiáterhez. Első lépés a tünetek megállapítása, a súlyosság tisztázása. Ezután kell definiálni, hogy milyen ok lehet a háttérben. A folyamat hagyományos belgyógyászati vizsgálattal kezdődik, ezt követi a pszichiátriai vizsgálat: tájékozódás, felfogás, koncentráció, gondolkodás, ítéletalkotás, hangulat, kedélyállapot. Fontos látni, van-e a betegnek saját betegségbelátása. A kognitív működéseket „papír-ceruza” tesztekkel mérik, ahol kérdésekre, feladatokra kell választ adni. Számos ilyen kérdőskála létezik, egyik legismertebb talán a Mini Mental State skála a mentális állapot felmérésére. Az agy szerkezetéről és működéséről ad felvilágosítást a CT és az MR vizsgálat, számos szervi károsodás így kizárható (daganatok, agyállományi vérzés stb.) Izotópos vizsgálat az agyi keringés részleteiről ad tájékoztatást – foglalja össze a lehetséges vizsgálatokat az Egeszsegkalauz.hu.

A két leggyakoribb, az időkori elbutulást előidéző betegség az Alzheimer-kór, és a vaszkuláris (ér-eredetű) demencia.

Az Alzheimer-betegség tipikus jellemzői: az agy elsődleges megbetegedésén alapuló, fokozatosan előrehaladó szellemi hanyatlás, mely a képességek nagy részére kiterjedhet: emlékezet, beszéd, nyelvi képességek, gondolkodás, ítéletalkotás. A hátterében lévő idegi károsodás az úgynevezett béta-amiloid, plakkok (csomók) lerakódása, és az idegsejtek nyúlványainak (egy másik fehérje miatti) összecsapzódása. A betegséget 1901-ben írta le elsőként Alois Alzheimer. Ma világszerte 20 millió Alzheimer-beteg él, ez 2020-ra elérheti a 34-35 milliót is. Hazánkban a 65 év feletti korosztályban 100 ezer főre tehető a betegek száma. A népesség elöregedésével a világon mindenütt drámai növekedés várható e tekintetben.

A vaszkuláris demencia tipikus jellemzői: valamilyen agyi érbetegség, keringési zavar áll a héttérben, jellegzetes tünetek a fejfájás, szédülés, feledékenység. Az agyi érkatasztrófák (szélütés, stroke, az egynapos szélütés, a TIA) is igen jelentős tüneteket okoznak. Stroke után 3-6 hónappal jelentkezhet a demencia, de kísérheti gondolkodásbeli, kognitív zavar, és végtaggyengeség is kísérhet.

Gyógyszeres segítség

A szellemi hanyatlás kezelésében ma már vannak terápiás lehetőségek. A fő célkitűzés az emlékezet, a koncentráció javítása, a betegség lefolyásának lassítása. A nootróp szerek védik az idegsejtek működését, másrészt javítják az agyi mikrokeringést. Napjainkban sok gyógynövény eredetű gyógyszert is alkalmaznak.




Egy előzetesen elszenvedett stroke akár kilencszeresére is emelheti a szellemi hanyatlás kockázatát. Léteznek ugyanakkor a rizikót csökkentő tényezők is: a táplálkozásban az antioxidánsok magasabb aránya, sok C-, E-vitamin, szelén és B12-vitamin.

A rendszeres szellemi aktivitás is segít. Érdekes módon a gyulladásgátló és hormonpótló szereket szedők körében ritkább az Alzheimer-kór.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.