Kivitelre ösztönöz az állam

„A gazdasági válság azokat az országokat érintette kevésbé, ahol erős volt a kis- és középvállalkozói kör, mivel azok hatékonyan működtek” – hangoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Világgazdaság „Innen szép nyerni” elnevezésű, a magyar kkv-kről szóló konferenciáján. Szatmáry Kristóf szerint a kis cégek például Németországban, vagy a Benelux államokban rugalmasan tudtak reagáltak a válságra. Magyarországon a munkaerőpiac szempontjából a kis cégek jelentik a legjelentősebb szegmenst, az összes alkalmazott 70 százalékát ezek adják. A magyar GDP-nek viszont csak 55 százalékát termelik a kkv-k, a nettó árbevételük ennél kicsit magasabb, exportrészesedésük kevesebb mint egyharmad.

Az államtitkár szerint vannak pozitív fejlemények, mutatók a kkv-szektorban, egy tisztulási folyamat volt a válság alatt. Úgy vélte, hogy a hozzáadott érték folyamatosan bővül, nő az árbevétel valamint az exportból való részesedés az utóbbi években. „Magyarországon duális gazdaság van” – hangoztatta az államtitkár. Vannak innovatív multi cégek, és mellettük működik egy jóval kevésbé hatékony, a finanszírozásban háttérbe szorult magyar vállalkozói szektor.

Szatmáry szerint azonban a kivitelben túlzott az uniónak való kitettség, miközben az EU növekedési potenciálja az összes nagy versenytárs mögött elmarad. Ezért ösztönzik, hogy új piacokra is exportáljanak a magyar cégek, külön intézményeket hoztak létre ennek erősítésére.

„Az üzleti környezet több mint 200 intézkedéssel javította a kormány, miközben plusz adókkal korábban fejőstehénnek nézték a kkv-kat” – hangoztatta Szatmáry. Évi 460-480 milliárddal csökkentették az adminisztrációs terhet, többek között kivezettek 10 kisadót, bevezették a kivát és a katát, csökkentették a társasági adót. Az államtitkár szerint 65 milliárd forint adómegtakarítás keletkezett 2013 őszéig a kkv-knál.

A finanszírozásban Szatmáry kiemelte: az Új Széchenyi Tervben 516 milliárdot vállalkozásfejlesztési célokra, az Eximnél 1200 milliárd forintra emelték hitelkeretet az export támogatására, míg a jegybank egy 750 milliárdos programot indított a kereskedelmi bankok kkv-hiteleinek kiváltására.

Szatmáry szerint az is nagy eredmény, hogy a fogyasztás szinten maradt. Úgy vélte, hiába hagyott több pénzt a lakosságnál a kormányzat, azt elszívta a devizahitelek törlesztése, ezért többek között a devizaadósok mentésének, valamint a rezsicsökkentés bevezetésével több pénz lesz fogyasztásra a lakosságnál.

A tervek szerint a következő, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a források 60 százalékát (korábban 15-20 százalékot) gazdaság- és térségfejlesztésre fordítják majd, mintegy 2000 milliárd forintot költhetnek a kkv-kra ebben a ciklusban.

„Az új ciklusban az uniós támogatások legkésőbb júniusban juthatnak el az érintettekhez, a zöldenergia és az innováció területén akár korábban is” – közölte a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor elmondta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogutódlással szűnik meg januártól, az ügynökség horizontális feladatai a Miniszterelnökséghez kerülnek, míg az irányítóhatóságok az illetékes szaktárcákhoz. Így szerinte már érvényesülni tud egy egységes makrogazdasági elgondolás a források elosztásáról, amelyeknek a fejlesztések 97 százaléka köszönhető. A döntésekbe bevonják a helyi szereplőket is, például az átalakított megyei önkormányzatokat a területi fejlesztési ügynökségek tulajdonosaiként.

A korábbi 15 helyett lecsökkentették a 9-re a programok számát, a hét korábbi regionális program helyett 2 lesz. Egyszerűsítik a pályázat kiírásokat, sőt egyes területeken megszűnik a pályáztatás, s normatív alapon adnak majd támogatást átlátható módon.

Kedvezőbb hitelek marzs nélkül

„A vállalati hitelezés 20 százalékkal is visszaesett a válság alatt” – mondta az Exim vezérigazgatója. Nátrán Roland közölte, hogy az exportfinanszírozásban az exim és a jegybank programjai az uniós versenyhátrányt akarják eltüntetni az uniós vetélytársakkal szemben. Magasabb kockázatokat vállalnak a kereskedelmi bankoknál, s államilag támogatott, kedvezményes, fix kamatozású hiteleket adnak az exportáló kkv-knak. Ezt úgy tudják elérni, hogy nincs országkockázat, profit- és működési marzs a termékeikben. Kizárt szektor egyedül a hadászati ipar és a feldolgozatlan agrártermékek. Az új piacokra nyitó kkv-k esetében biztosításokat lehet kötni politikai és jogi kockázatokra is.