A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Térképtér szolgáltatása szerint országosan 37004 projekt kapott támogatást az Új Széchenyi Terv keretében, ebből 25120 zárult le, ami majdnem 70 százalékos arány. A kórházi fejlesztéseknél ennél lényegesen kedvezőtlenebb a sikerarány: összesen 284 projekt kapott támogatást 84,51 milliárd forint értékben, amiből eddig 10,45 milliárdot fizettek ki, és mindössze 49 projekt zárult le, ami még a 20 százalékot sem éri el.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy számos projekt alig hogy elindult, mivel két nagy pályázatot – az egészségügyi intézmények struktúraváltásához kapcsolódó 35,4 milliárdos, illetve az onkológiai centrumok fejlesztését célzó 8 milliárd forintos összköltségűt – csak a múlt évben hirdettek meg. Ehhez képest a beruházásokat legkésőbb 2015. június 30-ig, alig több, mint másfél éven belül be is kell fejezni, hogy azután a jövő év végéig az előírtaknak megfelelően a pénzügyi elszámolás is lezárulhasson.
De nemcsak az új projekteknél szorít az idő. Nem egy, évekkel ezelőtt meghirdetett projekt csigalassúsággal halad, különösen az elhúzódott közbeszerzések, engedélyeztetések miatt. Ilyen a Veszprémbe tervezett új onkológiai központ, amelynek az alapkövét 2012-ben tették le, de a központi épület kiviteli tervét még csak mostanában fogják jóváhagyni. Vagy a gyöngyösi kórház fejlesztése, amelyre 1,2 milliárdot kaptak még 2010-ben, ehhez képest tavaly novemberéig csupán a kivitelezési szerződést aláírásáig jutottak.
Csúszik a Zalaegerszegi Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum átadása, amelyre 2011-ben ítéltek meg 4,3 milliárd forintot, és a legújabb hírek szerint 2014 októbere az átadás legújabb határideje. A 14,5 milliárdos összértékű nyíregyházi tömbkórház-beruházás alapkövét tavaly októberben, négy évvel a projekt indítása után sikerült csak elhelyezni, az eredetileg 2012. szeptember 30-ra tervezett beruházás mintegy öt évvel a projekt indítása után talán be is fejeződik. Az egri Markhot Ferenc Kórházban tervezett infrastruktúra-fejlesztésre 2010 áprilisában ítéltek meg 4,1 milliárd forintot, de a kivitelezőt a mai napig nem sikerült kiválasztani. Könnyen lehet, hogy ez lesz az egyik olyan egészségügyi beruházás, amelyet még az előtt leállít a kormány, hogy valójában elkezdődött volna.
Erre az a tavaly november végi kormányhatározat ad lehetőséget, amely egyúttal jelentős, összességében több mint négymilliárd forintos többletforrást szavazott meg több kórházfejlesztésnek is. A határozat kimondja, hogy azoknál a projekteknél, amelyek 2013. szeptember 30-ig nem értek el a 10 százalékos pénzügyi előrehaladást, illetve ez év január 15-ig nem rendelkeztek eredményes közbeszerzési eljárással, meg kell vizsgálni a támogatási szerződéstől való elállás lehetőségét és költségeit, minderről pedig előterjesztést kell készíteni a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére. Lapunk úgy tudja, ez hamarosan megtörténik.
Nem lesz több ilyen lehetőség
Az első és – egy jó ideig – az utolsó nagy lehetőség a most zárult uniós ciklus Magyarország számára az egészségügyi infrastruktúra, ezen belül az elavult épületek, berendezések és műszerek érdemi fejlesztésére. A következő hét éves fejlesztési ciklusban az unió inkább a közösséghez közelebbi ellátások, így például a háziorvosi szolgálatok, támogatását célzó pályázatokat szorgalmazza. A 2014 és 2020 közötti időszakban radikális csökkennek is az egészségügy rendelkezésre álló források, egyes becslések szerin 130-180 milliárd, mások szerint mindössze 90 milliárd forintot használhat majd fel a következő hétéves fejlesztési időszakban az ágazat.
