BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újrarajzolják a Déli Áramlat magyar térképét?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A projektgazda Gazprom azt mérlegeli, hogy Olaszország helyett mégis inkább Ausztriában legyen a Déli Áramlat végpontja. Ehhez viszont úk magyarországi nyomvonalra lesz szükség.

Lehet, hogy felül kell vizsgálni a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi nyomvonalának tervét, mert bizonyos kockázatok miatt a projektgazda Gazpromban felmerült, hogy a cső végpontja Olaszország helyett a korábbi tervekben is szereplő Ausztriában lenne, derül ki az Interfax hírügynökség cikkéből.

Olyan körülmények között kellene ugyanis teljesen új nyomvonalon lefektetni az olaszországi szakaszt az olasz-szlovén határon lévő Ratece-ig, amikor az olasz importőr épp az orosz importgáz árának csökkentését szeretné elérni, az olaszországi szabályozás szerint pedig a beruházás ottani része, illetve a cső maximális kapacitása elérésének ideje akár 4-5 év is lehet.

1470 kilométernyi vezetékről van szó, ami 2010-es árakon 6,6 milliárd euróba kerülne. Ráadásul a használatba vételével elveszne az az 1,1 milliárd euró, amit az Ausztriából az olaszországi Tarvisióig vezető, mindössze 12 kilométeres – tehát az olasz piac ellátására ugyanúgy alkalmas – TAG vezetéken 2029-ig lekötött kapacitásért kell fizetni. További évi 70 millió euróba kerül a TAG éves használata is.

Mindez igencsak elgondolkoztató a Gazprom számára, amely szerint 2015-ben el kell indulnia a Déli Áramlat építésének. A társaság újra elővette tehát az ausztriai Baumgartenig vezető nyomvonal tervét. A Baumgartenben lévő Közép-európai Gázközpont (CEGH) az előbbinél rövidebb úton, és olcsóbban is elérhető: 5,8 milliárd euróért. Ez az, ami miatt  Magyarországon és Szerbiában is felül kellene vizsgálni a projekt műszaki paramétereit. A mostani (olaszországi végpontú) változat szerint a Déli Áramlat Szerbia felől lépne be Magyarországra, és Szlovéniánál lépne ki. A szlovéniai szakasz viszont nem módosulna, mert a legújabb elképzelésekben szereplő, kombinált útvonal másik végpontja továbbra is Retece lenne, ez a variáns  6,7 milliárd euróba kerülne.

A Gazprom az Interfax szerint korábban amiatt helyezte át a Déli Áramlat tervezett végpontját Ausztriából Olaszországba, mert az osztrákok az orosz projekt helyett a Nabuccóra összpontosítottak. Hozzátesszük, lépésének volt egy másik oka is: az uniós szabályozás nem engedte, hogy tulajdonrészt szerezhessen a CEGH-ben. A Nabucco projekt azóta elhalt, mert az azeriek a rivális TAP vezetéket választották ki arra, hogy a Sah Deniz 2 mezőn felhozandó gázukat Európába juttassák. A múlt év végén a Gazprom elnök-helyettese, Alekszander Medvegyev már jelezte is, hogy vissza lehet térni az Ausztriába vezető nyomvonal vizsgálatához.

Kedden a Gazprom központjában Alekszej Miller, a társaság igazgatósági elnöke megbeszélést hívott össze a Déli Áramlat, és a vezeték gázzal való ellátására indított Déli folyosó projekt helyzetéről.

A cég honapján olvashatók szerint az hangzott el, hogy teljes lendülettel haladnak a beruházás tengeri szakaszának építkezés előtti munkái. Egy csőszállítási megállapodás január 29-én már megszületett, február 7-én pedig megkapta a projekt a DNV-OS-F101, azaz az egyik legnagyobb nemzetközi minősítő tanúsítványát arról, hogy megfelel a nemzetközi tervezési, építési és üzemeltetési előírásoknak biztonsági és környezetvédelmi szempontból. 2014 első negyedének vége előtt kiválaszthatják a további csőszállítókat és a vezetéket a tenger mélyén lefektető kivitelezőket is. A tengeri szakasz építése ez év őszén indul.

Bulgária és Szerbia után 2015 második negyedében Magyarországon is megindul az építkezés. (Ezt tehát még megelőzheti egy újratervezés) Itt – továbbá Horvátországban és Szlovéniában – jelenleg a tervezés folyik, illetve a környezetvédelmi hatástanulmányok készülnek. Szerbiával, valamint Bosznia-Hercegovinával kormányközi megállapodás készül erőművi beruházásokról is.

A Déli Áramlathoz kapcsolódó Déli Folyosó első szakaszát jelentő 880,6 kilométernyi csőből 477,5 kilométert már lefektettek és összehegesztettek, vagyis a Nyugati Útvonal 54 százalékát. Már megkezdődtek a hidraulikus tesztek is.

Készülnek a gázkompresszorok is. Az egyik legfontosabbat, a világon a legnagyobb, 448 megawattos beépített kapacitásút a tengerparti Russzkajai állomáson fogják üzembe helyezni. Hasonló telepítés folyik a Korenovszkaja és a Kazacsja kompresszor-állomásokon is, a Sahtyinszkaja állomáson pedig mostanra az üzemterület kialakításával végeztek.

A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy minden tervezés és kivitelezés a térség természeti, klimatikus és geológiai adottságainak figyelembe vételével történt. Nagy figyelmet fordítottak a magas szintű biztonságra és a helyi ökoszisztéma megőrzésére. Emiatt például a beruházás egyik legbonyolultabb részét, a csőnek a Kuban folyó alatti átvezetését közvetlen fúrással oldották meg, vagyis úgy, hogy nem sértették meg a mederágyat, nem zavarták meg a hajózást, és persze a halakat sem.

Folyik az Urengoj-Novopszkov vezetéknek a Petrovszk-Piszarevka állomásig való meghosszabbítása, ugyanis ezen az útvonalon jut majd el a gáz a Nyugati Útvonalra. Piszarevka mellett más beruházásokkal már végeztek, és a szükséges hatból három kompresszor-állomást már felújítottak.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.