Olcsó legyen és dobozos - így kell a sör a magyaroknak

„Várakozó állásponton vagyunk, figyeljük az eseményeket, hogy lesznek-e nemzeti italboltok” – válaszolta lapunk kérdésére Csíkné Kovács Klára, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke a sörpiac 2013-as eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. Nem tudott sok pozitívumról beszámolni. Ugyanis a 2012-es eredmények enyhe növekedése után, tavaly újra 4,4 százalékkal csökkent a belföldi sörértékesítés. A Borsodi Sörgyár, a Dreher Sörgyárak és a Heineken, valamint a Pécsi Sörfőzde, azaz a négy legnagyobb magyar gyártó összesen 6,185 millió hektoliter sört értékesített, szemben az előző évi 6,312 millió hektoliterrel. Mérséklődött a vendéglátóhelyeken elfogyasztott sör mennyisége is. Ezek a cégek a magyar sörpiac mintegy 95 százalékát képviselik.

A sörösök szerint a visszaesés mögött elsősorban a 10 százalékos jövedéki adó emelés áll. Az alapanyagok és a csomagolóanyagok árának növekedését sem tudták ellensúlyozni a cégek. Mindennek pedig az lett a végeredménye, hogy a KSH adatai szerint 12 hónap alatt, 2013. márciushoz viszonyítva 7,9 százalékkal nőtt a szeszes italok ára. Úgy látják: az elmúlt 5 év tapasztalatai alapján egyértelműen kimutatható, amikor nem növekedett a jövedéki adó, akkor a sörforgalom és az adóbevétel is növekedett. Ugyanakkor, amikor a jövedéki adó szintje növekedett, a forgalom csökkent, így az adóbevétel csak kis mértékben tudott növekedni. A sört előállító cégek tavaly mintegy 66 milliárd forint adót fizettek be az állami költségvetésbe. A szövetség adatai azt mutatják, hogy a teljes adóbefizetés mintegy 55 százalékát a jövedéki adó tette ki. A piac zsugorodása ellenére tavaly a Heineken Hungária Zrt. 49,5 milliárd forint nettó árbevételt ért el. Ez több, mint 5 százalékos növekedést jelent. A másik két nagy piaci szereplő májusban hozza nyilvánosságra az eredményét. Az biztos, hogy az egyre szűkülő piacon egyre nagyobb lesz a verseny a három nagy cég között. Ennek jó esetben a fogyasztók lehetnek a nyertesei, mert a gyártók évről évre új termékeket vezethetnek be a piacra. Rossz esetben pedig akár márkák is eltűnhetnek a boltok polcairól.ű

"A fogyasztók árérzékenysége miatt folytatódott a gazdaságos árkategóriájú sörök térnyerése a prémium és középkategóriás termékek rovására” – fogalmazott Csíkné Kovács Klára. Tovább csökkent a visszaváltható üveges sörök aránya, ellenben a magyarok akkor is inkább a dobozos sört veszik meg, ha az drágább. Míg 2012-ben leépítettek a cégek, tavaly nem csökkent a foglalkoztatás: közvetlenül a gyártóknál már csak 1600 ember dolgozik, közvetve pedig a sörgyártás mintegy 25 ezer munkahelyet jelent a magyar gazdaságban. „A kiszámíthatatlan gazdasági helyzet miatt befektetés, beruházás nincs napirenden a gyártóknál” – magyarázta a sörösök elnöke. Reményei szerint idén az eladott mennyiség eléri, sőt meghaladja a 2012-es szintet. Ezt segíthetik a nagy sportesemények és az időjárás is. Statisztikai kimutatások szerint továbbra is a csehek isszák a legtöbb sört. Minden egyes cseh állampolgárra – a csecsemőket is beleértve – 120 liter sör jutott.

Üdítőitalt sem iszunk

Hogy mit iszik a magyar, az egyre nagyobb rejtély. Ugyanis nemrég a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség is azt publikálta, hogy az éves szinten 170 milliárd forint termelési értéket előállító gyártók tavaly 8 százalékkal kevesebb terméket adtak el a magyar piacon, mint az előző évben. Az alkoholmentes italok – szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, ízesített vizek, jeges teák, energia- és sportitalok, szörpök – forgalma 827 millió literre esett a 2012-es 896 millió literről. A szénsavas üdítőitalok piaca már egy évtizede folyamatosan csökken, tavaly 31 százalékkal kevesebb fogyott, mint a legmagasabb fogyasztás évében, 2003-ban.