Egyedi a fordított mérnöki munka

Máthé Sándorék családjában tradíció, hogy szinte mindenki villamosmérnök. A felesége, Máthé Mária, valamint a testvérek, sógorok, egy-két kivételtől eltekintve mindannyian ezt a pályát választották.

– Mi a cég profilja és hány embert foglalkoztat?

–A tevékenységünk kezdetben az erősáramú kivitelezés, karbantartás, tervezés volt különböző tatabányai cégeknél. Ez egészült ki később a kapcsoló üzemű tápegységek javításával, szervizelésével. A tápegység-javítás alapja eleinte a Tatabányán jelenlévő elektronikai cégek megrendelése volt, ezt a hazai piac megbízásai egészítették ki. Ma az MM-Vill Kft. az Emerson-Astec-Artesyn európai javítóbázisa, ami azért fontos, mert a cégcsoportnak az öreg kontinensen nincs gyártóbázisa. Cégünk végzi az Európában mások által gyártott és eladott tápegységek garanciális és nem garanciális javítását. Jelenleg 1500 fajta tápegység fordul meg Tatabányán. Ma már nagyon sok országban ismerősen cseng az MM-Vill név. Egyébként az MM a feleségem, Máthé Mária nevét jelöli. Tizenöt dolgozó van a cégnél, szinte valamennyiükkel kollégák voltunk a korábbi munkahelyeimen, a Zytecnél és az Artesynnél. Mindannyian jól képzettek, a többségük beszél angolul is. Amerikában is dolgoztak egy évet, ami jó tapasztalatszerzésnek számított. A régiek közül Steinhardt Róbert és Miskolczi József akár egyedül is elviszi a céget, ha éppen nem vagyok itt.

– Ezen a piacon is fontosak a költségkímélő megoldások. Miben tudnak versenyképesek maradni?

– Az évek alatt kiderült, hogy a költségek milyen módon csökkenthetők. Ha a megrendelőnél, a gyáregységekben végezzük el a javítást, sok időt és költséget lehet megtakarítani. Ez a rework, amit a leginkább átmunkálásnak lehetne lefordítani. Sokat utazunk Európában, de voltunk Kazahsztánban, Ukrajnában, Indiában és másutt is. Említésre érdemes a reverse engineering, magyarán a fordított mérnöki munka is: eszerint egy működő tápegység alapján pótoljuk a hiányzó mérnöki dokumentációt. Ez nemcsak Európában, hanem Amerikában is egyedinek számít, bár az utóbbi időben kevés ilyen megrendelés érkezett. A válság itt is érzékelhető.

– Miért éppen Tatabányára költöztek annak idején?

– A temesvári egyetemi évek után Kolozsvárról 1990-ben kerültem Tatabányára, és végzettségemnek köszönhetően sikerült jól startolni. Az OVIT éppen keresett két mérnököt Tatabányára. Jöttünk! Akkoriban indult egy országos program, azzal a céllal, hogy Magyarország energiarendszerét felzárkóztassuk az európai szintre. Rengeteg tervezési és szerelési munkával bíztak meg, hiszen rengeteg tapasztalatom volt. Egyik helyen főmérnök, másik helyen termelési igazgató voltam, de mindig kreatív, igazi mérnöki munkára vágytam, ezért ha egy új beosztásba hívtak, ezt tartottam szem előtt. Amikor főállásban az Artesyn gyárában voltam termelési igazgató, az volt az utasítás, hogy csak a cég által gyártott, garanciális tápegységeket javíthatjuk. Az amerikai főnökhöz fordultam, hogy mi legyen a többi megrendelő kérésével, rövid választ kaptam e-mailen: „Javítsd otthon!” Hát, otthon átalakítottam a száz négyzetméteres garázst, elvittem a tesztgépet, éjjel dolgoztam. A cég támogatott eszközökkel, sőt, amikor egy alkalommal 120 raklapnyi javítanivaló érkezett, még a raktárhelyiséget is átadta, úgy, hogy fizetnem sem kellett érte. De sikerült megtartanunk olyan partnereket, mint például a Nokia, a Siemens, az Ericsson vagy éppen a Philips. Ez utóbb cég most 23 ezer darab hibás tápegységet, ledvezérlőt hozott Tatabányára, a Xerox pedig több mint 3500 tápegységet, amiből az utolsó 600 darabon éppen most dolgozunk.

– Mennyire használják ki a pályázati lehetőségeket?

– Szerencsére a szerviz, a javítás jövedelmező munka, minden évben nyereségesek vagyunk, ha nem is egyforma mértékben. Eddig minden fejlesztést, bővítést saját erőből, pályázat és hitel nélkül gazdálkodtunk ki. Ezt a munkát nem lehet tervezni: nem tudom, mi lesz például szeptemberben, így nem tudom azt vállalni, hogy a pályázati forrásból alkalmazott munkaerőt utána meddig tudom alkalmazni.

Tápegység modellvasúthoz

Egy keletnémet gyártmányú modellvasúthoz tervezett tápegység sikerével fordult a figyelme a tápegységek felé. Amikor az NDK-s modellvasút gyárat megvette egy nyugatnémet cég, az árak is nyugatiak lettek. Az általa tervezett tápegységet akkori munkahelyén bevizsgálták, majd sikerült forgalmazni. Csaknem tízezer darabot adtak el belőle Budapesttől Bécsig.

Iskolák: Temesvári Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Kar (1978), Budapesti Pénzügyi Főiskola, mérnök-közgazdász, 1994

Munkahelyek: Kolozsvári Villamos Művek, OVIT, ÉDÁSZ, Artesyn, MM-VILL

Család: Nős, felesége Mária, gyermekeik: a 35 éves Csilla Mária, és a 29 éves Sándor Kálmán

Hobbi: Szenvedélyes rádiógyűjtő, csaknem 600 masinája van, a fele működőképes. Ezekből szeretne állandó kiállítást a városban.-->