Paks II: túl nagy a csend az új atomerőműről, Kapitány István rá se nézett, az oroszok türelmetlenül várnak – B, C és D tervek készülhetnek a folytatásról

Pillanatnyilag a fővállalkozó, a Roszatom egyeztetésre, válaszadásra és a közös megoldásra való nyitottságán túl nincs további új információ arról, hogy mi az új kormány szándéka a Paks II. beruházással. Erről Alekszej Lihacsov, az orosz társaság vezérigazgatója hétfőn nyilatkozott, utalva arra is, hogy néhány hete diplomáciai úton már megkísérelte felvenni a kapcsolatot a magyar döntéshozókkal.

Beszédes csend

A kérdés azért van terítéken, mert kinevezése után nem sokkal Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közölte, hogy felül kívánja vizsgálni a két új atomblokk építéséről aláírt szerződést, és magát a megvalósítást is, különös tekintettel annak költségeire. Arra kíváncsi, hogy milyen pénzügyi következményekkel járna a projekt folytatása, módosítása vagy esetleges leállítása.

A Tisza Párt egyik, a Vállalásfigyelő által teljesítés alatt lévő vállalása az, hogy „Teljes körűen felülvizsgáljuk a Paks II. projektet. Felülvizsgáljuk a projekt finanszírozását, és megvizsgáljuk, hogyan emelkedett a beruházás költsége 10 év alatt a duplájára." A beszállításhoz kapcsán korrupciógyanús ügyek feltételezéséről is hangzottak el nyilatkozatok, konkrét eset megjelölése nélkül. Az átvizsgálást előírő kormányrendelet május 18-án jelent, egyúttal feladatul adta a négy működő paksi blokk üzemidőhosszabbításának felgyorsítását.

E munkából a nyilvánosság előtt egyelőre nem látszik semmi, bár valakik nyilván dolgoznak a lehetséges forgatókönyveken. Úgy tűnik, egyelőre nincs szükségük az orosz fővállalkozó által felkínált információkra. A miniszter nem is említi Paks II-t, csak

• a nap- és a szélerőműveket,
• az energiatárolókat,
• a hálózatfejlesztést és azt, hogy
• fel kell gyorsítani a négy, működő paksi blokk üzemidejének meghosszabbítását.

Arról, hogy az országnak új alaperőműre van szüksége, nem beszél. Paksra is csak azért látogatott, hogy bejelentse: Paks I. előzőleg visszaterhelt blokkjai újra a normális szinten termelhetnek. 

Mennyibe is kerül?

A költségek említett duplázásáról az előző kormány idején hivatalos adat nem érkezett. A beruházás várható költsége a kulcsrakész, fővállalkozói szerződés 2014-es megkötésekor 12,5 milliárd euró volt. Ugyanez az érték szerepelt a kormánynak a szerződés legutolsó 2021-es módosítása utáni bejelentésében. Akkor egyébként

• kitolták a törlesztési határidőt: a hitel tőketörlesztésének megkezdését 2026. március 15-ről 2031-re halasztották.
• Meghosszabbították a 10 milliárd eurós orosz hitelkeret rendelkezésre állását változatlan feltételekkel a projekt megvalósításának végéig, 2031-ig, és
• rugalmasabb lett a rendelkezésre tartási díj,
• a kamatok nem változtak,
• a hitel büntetés nélkül előtörleszthető maradt.

Volt egy 2023 tavaszi és egy 2023 augusztusi szerződésmódosítás is, amelyeket bizonyos pénzügyi részletek kitakarásával nyilvánosságra is hoztak, de a napvilágot látott sorokból nem derül ki, hogy Paks II többe kerülne az eredetileg megállapodottnál.

Látszólag megnyugtató, hogy a beruházás fixáras, vagyis a Roszatom áll minden esetleges pluszköltséget. Ám nem tudni, hogy ez vonatkozik-e a költségeknek az infláció miatti növekedésére. Időközben felmerülhettek az eredeti megbízásban nem szereplő kiadások is, és messze nem mindegy, hogy a megbízó vagy a fővállalkozó miatt-e.

Mindazonáltal a Tisza feltételezésében szereplő költségduplázódásról már hallani egy ideje. Legutóbb most, júniusban: „Én másfél éve, a jelenlegi kormány felkérésére készítettem egy elemzést az akkor elérhető adatok alapján különböző módszertanokat és európai benchmark adatokat is alkalmazva. Akkor arra jutottam, hogy 2030-as költségbázison 27,5 milliárd euró lehet a projekt megvalósulási költsége, plusz-mínusz 20 százalékos tartományban" – ezt Lesz András mondta a Válasz Online-nak. Az energetikai szakember a Bristol Energy Consulting tanácsadó cégen keresztül kötődik a projekthez.

Hogyan tovább? Mi az észszerű folytatás?

Most nyilván frissen ki kell számolni a várható költségeket, főleg pedig azt, hogy miért, ls ki miatt szaladtak el, ha elszaladtak. Ilyen rövid idő elteltével korai állásfoglalást elvárni az energiaminiszertől, hiszen hatalmas súlyú, az ország energiaellátását meghatározó, építkezésről van szó. Ráadásul az építkezés most végre lendületesen folyik. Emlékezetes, hogy különböző okokból voltak bőven befékezések, sőt, leállások is. Több éves késésben vagyunk.

Ám nem mindegy, hogy meddig jut el a kifizetendő munka, ha esetleg nem a jelenlegi projekt befejezéséről születik döntés.  

Lesz András nem tartja reálisnak sem a projekt teljes felmondását, sem azt, hogy egyáltalán ne kelljen hozzányúlni a mostani struktúrához. Számára ezek mind extrémitások. De a kettő között szerinte rengeteg lehetőség van még. Hozzátesszük, egy esetleges kivitelezőváltás például nem lenne egyszerű: a jelenleg épülő alaplemezt kizárólag egy adott blokk paramétereihez tervezték, arra csak a Roszatom által szállítandó 1200 megawattos blokk húzható fel. Ha a msotani projektet netán lesöpörnék az asztalról, akkor egy másik fővállalkozóval mindent a nulláról kellene indítani.

Így, vagy úgy, de szükség van Paks II. áramára  

A Világgazdaság többször írt arról, hogy Magyarországnak szüksége van új alaperőműre, ami a hozzáférhető technológiákon belül elsősorban nagy teljesítményű atomerőművet jelenthet. E tárgyban lapunk nemrég közzétette az egykori Erőmű Beruházási Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, majd Dunamenti Erőmű Vállalat vezérigazgatója által Kapitány Istvánnak írt, nyílt levelét. Ujhelyi Géza a napokban újabb nyílt levélben érvelt Paks II. mielőbbi megépítése és amellett, hogy ne változzon meg az ország energiastratégiája. Mint felsorolja levele apropóját

• a 700 megawattnyi (MW) energiatároló létesítése és az adja, hogy azóta bejelentették
• további 5000 MW naperőmű
• és egy 1000 MW-os szélpark telepítését.

„A tények a hazai erőműépítési stratégia megváltozására vallanak" – jelenti ki, hiányolva, hogy semmit se hallottunk Paks II-t érintő tárgyalásokról, holott a főszállító már többször is kezdeményezte a tárgyalást, és a minisztérium is bejelentette a nukleáris alapú energiatermelés melletti elkötelezettségét. Ujhelyi Géza kiemeli, hogy az atomerőmű már bizonyította a magyar villamosenergia-rendszerben a fontosságát. 

 Emlékeztet, hogy Nyugat-Európában egyre többen ismerik fel, hogy tisztán a megújulókra nem lehet stabil energiaellátást alapozni. A különböző pótlólag szükséges intézkedések (energiatárolók, hálózatfejlesztések, tartalék erőművek) annyira megnövelik meg a költségeket, hogy a villamos energia árát növelve versenyképtelenné teszik az ipart. A következmények ismertek.