Kiderült, mitől vagyunk stresszesek
A kutatás azért különösen jelentős, mert a nagyfokú munkahelyi stressz számos lelki és testi megbetegedés előidézője. A depresszió, a szorongás, a pánik, a kiégés, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések, de a gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom esetében is komoly rizikótényező lehet a munkahelyi stressz.
A mindezekből fakadó ingerlékenység, apátia, koncentrációzavar akadálya lehet a minőségi munkának, sőt, a munkahelyi balesetveszélyt is növelheti. A fokozott pszichés terhelés egészségkárosító hatása napjainkban ugyanúgy egyértelmű, mint hogy a sugárzás- vagy fertőzésveszélynek kitett, vagy a több műszakos munkarendben dolgozók is fokozott egészségügyi kockázatnak vannak kitéve.
A válaszokból kiderült: a munkahelyi zaklatás, ezen belül is a szekálás, megfélemlítés, az egyik legkomolyabb kockázati tényező a munkahelyi stressz szempontjából. Azok a munkavállalók, akik rendszeresen ki vannak téve ennek, jóval magasabb stressz szintről, gyakoribb munka-család konfliktusról és alacsonyabb elégedettségről számolnak be. A piszkálódás a segédmunkások, a szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók körében a legelterjedtebb.
Nemzetközi összehasonlítás a munkatempó, érzelmi megterhelés, munka értelmessége, szerepkonfliktus, vezetés minősége szerint
A nők körében gyakoribb, ahogyan a szexuális zaklatásról és fizikai erőszak is, míg az erőszakkal való fenyegetés a férfiak körében fordul elő inkább. A szekálásnak a leggyakrabban a felettesek és a munkatársak vannak kitéve a dolgozók, míg a szexuális zaklatás a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat. Az erőszakos fenyegetést és fizikai erőszakot is leginkább az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről szenvedik el.
Szexuális zaklatásnak főként az idegenforgalom és a vendéglátás területén dolgozókat éri, ezt közülük minden ötödik válaszoló elszenvedi valamilyen rendszerességgel. Erőszakos fenyegetés ugyanakkor az egészségügyi és szociális dolgozók, taxisok, busz- és villamosvezetők, ellenőrök, biztonsági őrök körében fordul elő leginkább.
Az országos, 43 százalékos átlagnál jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a munkakörrel járó érzelmi megterhelés az oktatás (67 százalék), valamint az egészségügyi és szociális ellátás (69 százalék) területén dolgozókat. Az elismerést pedig leginkább a személyszállításban, a közlekedésben dolgozók és a postai alkalmazottak hiányolják.
Mindezek alapján a leginkább stresszes munkaköröknek ma Magyarországon a vendéglátás és az idegenforgalom számít, ezt követi a kereskedelem, a gépjárműjavítás és az ingatlanozás, a közlekedés, valamint a postai szolgáltatás. A legnyugisabb munkahelyek ehhez az érdekképviseleti és nonprofit szervezeteknél, a szépségápolás terén, valamint a művészet, szórakoztatás, sport, szabadidő területén vannak jelenleg.
Nemzetközi összehasonlítás a munkahelyi elégedettség és a munkahely iránti elkötelezettség szerint
A nemek közül a nők számoltak be nagyobb stresszterhelésről, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő körükben, és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak.
A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben, hiszen a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel illetve a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkevesebb, míg a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők a legnagyobb stresszről.
A beosztásunk szintén jelentősen befolyásolhatja munkahelyi stressz szintünket. A diplomás felsővezetők értek el legalacsonyabb stressz szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat. Jelentős stressz terhelésről számoltak be még az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is.
A kérdőívet eddig több mint 19 ezer 18 és 60 év közötti munkavállaló töltötte ki, a kiértékelésre valamivel több, mint 13 ezer minta bizonyult alkalmasnak. Bár a minta nem reprezentatív, minden foglalkozási ágból, korcsoportból, munkakör típusból és iskolai végzettség szerint is voltak kitöltők, az ország minden megyéjéből, és életkor tekintetében is kiegyensúlyozott volt a minta. -->
