Mikor lesz új nemzeti légitársaság? - Seszták válaszol

Mikor lesz új nemzeti légitársaság?” – kérdezte írásban a nemzeti fejlesztési minisztert Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő. Seszták Miklós erre közölte, hogy „a kormány nyitotta tárgyalásokra minden komoly érdeklődővel, tőkeerős szakmai és külső befektetővel egy új hazai légitársaság megalapításáról, amelyben kisebbségi tulajdonosként а Magyar Állam is részt vállalhatna".

„A tárcavezető leírta, hogy az Európai Bizottság 2012 elején hozott döntése szerint egy „új nemzeti légitársaság létrehozásában az állami vagyon szerepe nem lehet meghatározó, és az állam vállalkozói szerepvállalása kizárólag üzleti alapon történhet”. Seszták szerint így а lehetőségek erősen korlátozottak, új vállalat alapítása kizárólag állami forrásokból nem finanszírozható, ebben а kérdésben az állami vagyongazdálkodási eszközrendszer keretein belül nincs mozgástér.

„Egy nemzeti légitársaság nemzetstratégiai, nemzetgazdasági jelentősége miatt az а feladatunk, hogy megtaláljuk azt а megbízható pénzügyi és/vagy szakmai befektet őt, aki komolyan érdeklődik egy budapesti székhelyű vállalat létrehozása, működtetése iránt" – közölte a nemzeti fejlesztési miniszter. Úgy vélte, hogy a helyzet az elmúlt évekhez képest több szempontból kedvezőbb. Megemlítette, hogy a légiipar és а légiközlekedés piac felívelőben van, egymás után szállnak be arab és ázsiai befektetők а kelet-európai és balkáni légitársaságokba.

Szerinte a javuló körülmények jó alapot teremtenek ahhoz, hogy egy versenyképes piaci stratégiával, pénzügyi szempontból is fenntartható üzemelési modellel és а szükséges indulót ő két biztosítani képes üzleti partnerrel sikeresen lehessen megkísérelni egy magyar érdekeltségű légitársaság elindítását. „Konkrét céldátumot azonban még korai lenne megjelölni" – hangoztatta Seszták.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország számos határozott előnyt jelentő adottságot, piaci tényezőt, meglévő értéket és lehetőséget tud felkínálni az érdeklődő befektetőknek. Ilyen többlet szerinte például Budapest gyűjtő-elosztó funkció betöltésére alkalmas földrajzi elhelyezkedése, az európai viszonylatban is jó infrastruktúrával és szabad kapacitásokkal rendelkező Liszt Ferenc repülőtér, а piaci résként а mai napig lefedetlen átszálló forgalom.