Van még mit javítani a környezeti képzésen
– A környezeti kockázatokat bizonyos társadalmi rétegek, etnikai és kisebbségi csoportok másként értékelik és értelmezik.
– Valóban, ez erősen függ a társadalmi csoportok hagyományaitól. A kockázat észlelés tudatosságának növelése, a tudományosan hiteles információk tananyagban való beépítése elősegítheti a megfelelő megelőzési viselkedésmódok kialakulását.
– A fiatalok mindezt könnyen elsajátítják a száraz tankönyvekből, kiadványokból?
– Lehet, hogy vonzóbb, követésre méltóbb, ha népszerű emberek példamutató egészséges életmódjával ismerkedhetnek meg személyes találkozókon. Az ő környezetkultúrájuk, a környezetvédelemmel kapcsolatos megnyilvánulásaik nagyon sokat segíthetnek a fiatal nemzedékek attitűd- és értékrend formálásában. Ezért vallom, hogy az ifjúság fokozott szociális érzékenységére építve lehetne erősíteni a környezetvédelemre, illetve egészséges életmódra való nevelést.
– Ezen a területen milyennek tartja az oktatás színvonalát?
– Heterogén és egyenetlen felsőoktatási intézményeinkben a környezeti, környezet- és természetvédelmi oktatás színvonala, ismerettartalma. Különösen a bölcsészettudományi, kereskedelmi, egyházi és művészeti jellegű főiskolákon nem, vagy alig lelhető fel a tantervekben ilyen jellegű ismeretanyag. Magyarország környezeti állapotának és az állampolgárok környezethez való viszonyulásának javításában a felsőfokú szakemberképzés kulcsszerepet játszik, stratégiai kérdés. Világszerte és hazánkban is jogos igény, hogy minden pedagógus kötelezően részesüljön legalább alapszintű környezeti képzésben, hogy tovább adhassák tudásukat.
