A fiatalok kertes házra vágynak

Magyarországon azoknak a fiataloknak, akik közép vagy felsőfokú tanulmányaik elvégzése után önállósulni szeretnének, komoly anyagi kihívásokkal kell szembesülniük, mielőtt saját lakást vagy házat vásárolhatnának. Ennek nyomán a TLE felmérésében elsősorban arra kerestek választ, hogy milyen körülmények között laknak a 18 és 34 év közötti fiatalok, illetve milyen álmokat dédelgetnek a jövőjükkel kapcsolatban. A huszonévesek jó része – főleg, ha egyetemista –, nem tervezi, hogy mihamarabb továbbáll a szülői házból. Legtöbbjük vágya a saját kertes ház, de rövidtávon inkább a lakásbérlést tartják reálisnak.

A válaszadók 83 százaléka 18 és 26 év közötti személy volt, vagyis abba a korcsoportba tartoznak, melynek nagy része továbbtanuló, anyagi biztonságukat, ezen belül a lakhatási körülményeiket is a szüleik biztosítják. Nem meglepő tehát, hogy a kérdőívet kitöltők 63 százaléka még otthon lakik, 8 százalék kollégiumban, ötödük albérletben, és a megkérdezetteknek mindössze tizede lakik saját tulajdonban lévő lakásban vagy kertes házban.

Érdekes módon a megkérdezettek 55 százaléka nem vágyik költözésre, akik mégis költöznének, azoknak a 81 százalék az ország határain belül akar maradni. A válaszokból pontosan kiderült, hogy ennek a generációnak a tagjai milyen körülmények között szeretnének lakni. A felmérés rávilágított arra a jellegzetességre, hogy távlati elképzeléseikben a válaszadók a jelenlegi lakáskörülményeik fordított sorrendjét preferálják, vagyis 61 százalék saját kertes házra, kicsit kevesebb, mint harmaduk saját lakásra vágyik, és csupán százból tízen gondolkodnak valamilyen bérleményben.

Ami viszont a rövidtávú terveket illeti, arra a kérdésre, hogy szándékoznak-e a közeljövőben lakást vagy házat vásárolni, bérelni, építeni, felújítani, a válaszok jelentősen megoszlottak. A legtöbben (40 százalék) bérlésben gondolkodnak, majd őket követik azok, akik vásárolnának (26), illetve felújítanának (22), és a sor végén állnak azok, akik építkezni szeretnének (12 százalék). A felmérés során a kutatást végzők külön kérdést fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy ha valaki lakást vagy házat bérelne, akkor foglalkozna-e annak felújításával. Erre a válaszadók mindössze 23 százaléka érzett hajlandóságot.

Ha támogatásról vagy ötletelésről van szó, szintén megoszlanak a vélemények: 43 százalékában érdeklődtek állami vagy EU-támogatásokról, és sokan (23 százalék) hasznosnak tartanának egy olyan információforrást, amely összeveti a jelenleg forgalomban lévő építőipari anyagok árait, ezzel segítve a legtakarékosabb választást. Annál is inkább fontos lenne ez a válaszadóknak, mert 88 százalékuk anyagi támogatásra szorul terveik és vágyaik kivitelezéséhez. Ezt a támogatást elsősorban a családtól (38 százalék), illetve a munkáltatótól (25) várják, az állami vagy pénzintézeti támogatás már kevésbé tűnik valószerűnek, hiszen előbbit 21, az utóbbit pedig csupán 156 százalék tartja elfogadható opciónak.

Egy hosszú távú megújítási program egyaránt érdeke a lakosságnak és a hazai építőiparnak is, hiszen 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Ha azt vesszük, hogy jelenleg legalább évi 30 ezer további lakás építése hiányzik, az több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a pillanatnyi lakáshelyzetet elemezve számos figyelemre méltó javaslatot fogalmazott meg, melyeket a www.lakasepitesert.hu oldalon ismerhetnek meg olvasóink.

Egy hosszú távú megújítási program egyaránt érdeke a lakosságnak és a hazai építőiparnak is, hiszen 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Ha azt vesszük, hogy jelenleg legalább évi 30 ezer további lakás építése hiányzik, az több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a pillanatnyi lakáshelyzetet elemezve számos figyelemre méltó javaslatot fogalmazott meg, melyeket a www.lakasepitesert.hu oldalon ismerhetnek meg olvasóink.-->