A hágai nemzetközi döntőbíróság 50 milliárd dollár kártérítés fizetésére kötelezte Oroszországot a Jukosz korábbi tulajdonosai által három cégen keresztül együtt 114 milliárd dollárért indított perben. A pénzt legkésőbb 2015. január 1-ig kell átutalni, és Oroszországot terhelik a 65 milliárd dolláros jogi költségek is. Ez volt eddig a világon a legnagyobb választott bírósági ügy a Shearman Sterling iroda jogásza szerint, akit az Itar-TASZSZ hírügynökség idézett. A Kommerszant című lap azt írja, hogy Oroszország valószínűleg fellebbez a döntés ellen. A valamikor legnagyobb orosz olajtársaság ügyében annak közvetlen tulajdonosa, a gibraltári Menatep csoport (BML) járt el.
A Jukosz ellehetetlenítése 2002-ben indult, amikor vizsgálatok és perek indultak legfelső vezetői és tulajdonosai ellen lopás, adócsalás és korrupció miatt. Az akkor 40 milliárd dollárt érő társaságot adóbefizetéseinek állítólagos elmaradása miatt pótlólagos befizetésekre kötelezték, ezek nagysága a kamatokkal és a bírságokkal együtt rövid időn belül 28 milliárd dollárra szökött. A pénzt a Jukosz nem tudta kifizetni, mert az orosz állam megakadályozta: befogyasztotta a bankszámláit és az eszközeit.
Utóbbiakat a Jukosz 2006-2007-ben mégis elárverezhette. Vagyonának meghatározó része ekkor vándorolt – akkori szakmai vélemények szerint irreálisan olcsón – az állami többségű Rosznyeftyhez. A Rosznyefty elnöke, Igor Szecsin Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik jobb keze. A hágai ítélethirdetés után Tim Osborne, a GML igazgatója a Reutersnak azt mondta: „kétségtelen, hogy Oroszország teljesíteni fogja a nemzetközi kötelezettségét. Ha mégsem, életbe lép New York-i megállapodás, amely alapján az azt aláíró 150 országnak össze kell fognia a hágai döntés érvényre juttatásáért.” Tim Osborne nem zárta ki, hogy a Menatep bepereli a Rosznyefty és tulajdonosait, főleg a BP-t a Jukosz vagyona széthordásában játszott szerepük miatt. Már Korábban is utalt rá, hogy a Rosznyefty és a BP ellen ad be keresetet, ha az orosz állam nem fizet.
A Rosznyefty közleményben jelezte, hogy nem érzi magát érintettnek az ítéletben, a Jukosz eszközeihez pedig az oroszországi törvényekkel összhangban jutott.
2003-ban tartóztatták le, majd 2005-ben ítélték el a Jukosz néhány legfelső vezetőjét, illetve tulajdonosát. Legnagyobb részvényesét, Mihail Hodorkovszkijt, aki a Menatepen keresztül ellenőrizte a társaság többségét – és akkoriban a leggazdagabb orosz volt –, pletykák szerint akkor tartóztatták le, amikor már külföldre akart menekülni. Mivel a rá szabott éveket kétszer is továbbiakkal fejelték meg, olyan találgatások indultak, hogy már nem kerül ki a börtönből élve. Tavaly decemberben azonban kegyelmet kapott Putyintól, és azonnal külföldre távozott. Nem tulajdonos sem a Menatepben, sem a Jukoszban, így a mostani hágai ítélet sem érinti.
Kelet-Nyugat erőpróba folyik
A Reuters úgy látja, hogy az ítélethirdetés – amelyre több mint tíz évet kellett várni – az eddigi legnagyobb összeütközés volt a Kelet és a Nyugat között a hidegháború befejezése óta, illetve a mostani, ukrajnai válságig megkezdéséig.
Sokak szerint egyébként az volt Hodorkovszkij fő bűne, hogy az ellenzéket támogatta Putyin ellenében, illetve, hogy amerikai tulajdonostársat akart bevonni a Jukoszba. Éveken át a Jukoszon keresztül érkezett évi mintegy tízmillió tonna orosz kőolaj Magyarországra. A Mol és a Jukosz olajtermelő vegyes vállalatot működtetett a szibériai Nyeftyejuganszkban.
