Nagyot tudott nőni májusban is a hazai építőipar

Májusban 187,7 milliárd forint volt a hazai építőipar termelése, ez jelentős, 28,7 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Bár a fejlődés a tavalyi értékekhez viszonyítva látványos, a KSH jelentéséből jól látszik, hogy elsősorban a nagyméretű, főként európai uniós forrásból finanszírozott nagy infrastruktúra beruházásoknak volt köszönhető. Míg az épületek építése csak 17 százalékos emelkedést mutatott májusban 2013 hasonló időszakával összevetve, addig az egyéb építményeké 40,4 százalékosat. Ebbe a kategóriába tartoznak a vasút-felújítási és útépítési munkák, valamint közműfejlesztések is.

Tovább árnyalja a képet az építőipari vállalkozások által kötött szerződések értéke. Az önmagában mindenképpen pozitív, hogy az egy évvel korábbival összevetve a szerződésállomány összértéke május végén 60,5 százalékkal volt magasabb, mint 2013-ban, és meghaladta az ezermilliárd forintot. Azonban az már elgondolkodtató, hogy az épületek építésére vonatkozó megállapodások értéke nem hogy nőtt volna, de csökkent, 0,4 százalékkal. Az egyéb építményeké – a korábban már említett vasúti, közúti és közmű beruházások – ugyanakkor 83,6 százalékkal ugrott meg. Még érdekesebb a helyzet, a májusban kötött új szerződéseket vizsgálva, amelyek értéke 1,1 százalékkal elmaradt 2013. hasonló időszakától. A tavasz utolsó hónapjában a nagy infrastrukturális beruházások ugyan még hozták a bővülést, ám a magasépítési ágazatban már 20 százalékot meghaladó volt a csökkenés.

Ezekből az adatokból is jól látszanak a hazai építőiparban megfigyelhető súlyponti problémák, amelyekre az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) májusban kiadott közleményében is felhívta a figyelmet. A szervezet szerint az országos építés-szerelési tevékenység 2013. első negyedévének végén érte el mélypontját, majd a múlt év közepétől növekedésnek indult. Így tavaly már 9,6 százalékos bővülést lehetett tapasztalni, ám a fejlődés alapvetően az európai uniós forrásokból finanszírozott állami, önkormányzati megrendeléseknek volt köszönhető. A múlt évben a magánszférából csak a gépipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén volt tapasztalható érdemleges építési-beruházási kereslet. A lakásépítés 2007 óta ötödére zsugorodott, a felújítások száma pedig 110 ezer körüli volt, szemben a kívánatos évi 400 ezerrel. A hazai építőipar jövője szempontjából kulcsfontosságúak az uniós források, azonban kérdéses, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban mennyi pénz jut majd jelentős infrastruktúrális beruházásokra, illetve milyen gyorsan lehet elindítani az új projekteket. A szektor helyzetét tovább nehezítené az az összeg, amelyet a kormány nyilatkozatai szerint azon útépítő cégeknek kellene fizetniük, amelyek 2007 és 2014 között százmillió forintnál nagyobb összegű útépítési megbízást nyertek az államtól. Az ÉVOSZ szerint a teljes ágazat jövedelmezősége 3-4 százalék közötti, ez az útépítésben érdekelt vállalkozások esetében 10-12 százalék, így az akár a beruházási értékek 15 százalékát is elérő, visszamenőlegesen kirovandó terhet már nem tudná kifizetni.