Kína nem viccel, tonnaszámra halmozza az aranyat

Elképesztő ütemben halmozódik Kínában az arany , veszik a világ minden tájáról. A Peruból származó import az év első hat hónapjában már meghaladta a teljes tavalyit, ami éves összehasonlításban majdnem 400 százalékos növekedés, és még ennél is nagyobb ütemben, 410 százalékkal nőtt 2023 és 2024 között.

A hivatalos perui adatok szerint az ország 947 millió dollár értékben adott el aranyat Kínának az első fél évben a tavalyi 885 millió dollár után. (Egy amerikai dollár 342,4 forint.) A teljes perui aranyexport a Reuters jelentése szerint 46 százalékkal nőtt az év első hat hónapjában, az értéke elérte a 8,57 milliárd dollárt.

Kína így is csak az ország negyedik legnagyobb piaca, megelőzi 

• Kanada, 
• India 
• és Svájc.

Peking azonban nem csupán a dél-amerikai országból vásárol: a kínai jegybank júliusban már az egymást követő kilencedik hónapban növelte az aranykészleteket, amelyek a hónap végére elérték 73,96 millió unciát (2535,8 tonnát). 

miután hat hónapnyi szünet után tavaly novemberben ismét elkezdte vásárolni.

Nő a globális kereslet az arany iránt

A Donald Trump elnök által újrakezdett vámháború és az amerikai–kínai kereskedelmi feszültségek miatt globálisan egyre nagyobb a kereslet az arany iránt. Az ára az első fél évben 26 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, sorra döntötte a rekordokat, áprilisban érte el a csúcsot unciánként 3500 dollárral.

Az Aranyvilágtanács (World Gold Council – WGC) július végi jelentése szerint a forgalom a második negyedévben a tavalyihoz képest három százalékkal, 1248,8 tonnára nőtt.

Kína hosszú távú, stratégiai döntést hozott

Ami Kínát illeti, Zain Vawda, az OANDA MarketPulse elemzője szerint „a világ egyik legnagyobb központi bankjának folyamatos vásárlásai az arany iránti erős alapvető keresletet jelzik. Ez megerősíti azt a gondolatot, hogy hosszú távú, stratégiai politikai döntésről van szó.”

A feltörekvő piacokra összpontosító BNE IntelliNews tudósítása szerint Kína Oroszországgal együtt konkrét lépéseket tesz, hogy csökkentse a nyugati befolyást a globális aranypiacokon és 

Oroszország saját aranytőzsde létrehozására készül, amelyen a kereskedés fizikai aranytömbökön alapul, és a BRICS-tagállamok is részt vehetnek benne.

A cél: megkerülni a dollárt

Kína is döntő lépést tett azzal, hogy megnyitotta első offshore aranytárát Hongkongban. A létesítmény lehetővé teszi a Kínával pozitív kereskedelmi egyenleggel rendelkezők számára, hogy a sanghaji aranytőzsdén keresztül a felesleges jüant közvetlenül aranyra váltsák, teljesen megkerülve az amerikai dollárt.

Kínai illetékesek szerint ez „bátor lépés az átláthatóság felé a kereskedelemben és visszatérés a 19. századi elvekhez, amelyek szerint a pénz ott van, ahol az arany”. Ráadásul erősíti a jüan szerepét is a nemzetközi üzletkötésben, különösen az amerikai szankciók által sújtott országokkal.

Hazaviszik az aranytartalékot

Kína azon országok közé tartozik, amelyek otthon tartják az aranytartalékukat, elsősorban a jegybankban, de jelentős része található különböző tartományokban; a pontos helyszínek nem nyilvános adatok.

Franciaország 2013-ban fejezte be a hosszú folyamatot, amelyet abban az évben kezdett meg Németország: 2017-ig 674 tonnát vittek Frankfurtba az Egyesült Államokból és Franciaországból.

A legutóbbi példa Szerbia, amely 2021-ben kezdte meg és idén fejezte be a teljes, hatmilliárd dollár értékű aranytartalék repatriálását. A kormány ezt a lépést a potenciális pénzügyi válságok és szankciók elleni óvintézkedésként jellemezte.

Elemzők szerint más államok is elkezdhetik csendben kivonni aranytartalékaikat a nyugati széfekből, hogy hazai ellenőrzés alá vonják.