Donald Trump a svájci óráknak is odavág a vámokkal

Donald Trump meglepően magas, 39 százalékos vámot vetett ki a svájci importtermékre, ami több iparágat is érzékenyen érint. Az Egyesült Államok például a svájci órák legnagyobb piaca, idén az órák 16,8 százalékát szállították az észak-amerikai országba 5,4 milliárd dollár értékben.

A vámok elkerülését és a külföldi gyártást megnehezíti, hogy a Swiss-Made minősítés előírja: egy órának legalább 60 százalékban svájci alkatrészekből kell állnia, és az alpesi országban kell összeszerelni. A luxusmárkák valószínűleg áthárítják a költségeket a fogyasztókra, mivel a vastagabb pénztárcájú vevőket kevésbé zavarja az áremelés.

Például egy Rolex Tissot PRX ára 775 dollárról 870 dollárra, míg egy Rolex Submarineré 9500 dollárról 10 600 dollárra emelkedhet. Ellenben a középkategóriás márkák ezt nem tudják meglépni, ami a profitjuk csökkenéséhez vezet. A vámok augusztusi hatálybalépése előtt az amerikai kereskedők igyekeztek minél több svájci órát felhalmozni, de ez csak rövid távú megoldás lehet.

Rosszul sültek el a tárgyalások

A svájci kormány és az üzleti vezetők intenzív tárgyalásokat folytatnak és diplomáciai erőfeszítéseket tesznek a károk mérséklésére, de egyelőre nem értek el sikert. Sokak szerint az ország elnöke, Karin Keller-Sutter és Donald Trump közötti júliusi telefonbeszélgetésen csúszott el a megállapodás. A svájci sajtó naivnak nevezte Keller-Suttert, ám sok tisztségviselő visszautasítja a feltételezést.

Azt nem tudni, hogy legközelebb mikor egyeztetnek a felek. Fontos megemlíteni, hogy a svájci export hatoda az Egyesült Államokba irányul, miközben az ország az egyik legmagasabb vámmal szembesül, csak Laosz, Mianmar és Szíria kapott ennél magasabb sápokat. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság 15, illetve 10 százalékos vámmal megúszta.

Mi a vám?

A vám az importált árukra kivetett adó. Amikor egy amerikai cég terméket importál, akkor a vállalat vámot fizet az illetéket beszedő amerikai hivatalnak. Sokan úgy gondolják, hogy a megemelt vámok csak a külföldi országokat terhelik. Ez azonban nem igaz, ugyanis a sápot mindig az importáló vállalatoknak kell kiegyenlíteniük, akik ezt a költséget részben vagy teljesen hozzáadják a behozatott termék árához, esetleg máshonnan szerzik be az adott árucikket.

A vámok mellett érvelő politikusok és elemzők szerint a vámok védik a helyi munkahelyeket, és fellendítik a hazai termelést: a magasabb illeték ugyanis arra kényszeríti a vállalatokat, hogy többet termeljenek az Egyesült Államokban. A kritikusok ellenben a drágulásra hívják fel a figyelmet. Azt is hangsúlyozzák, hogy a védett cégek verseny nélkül elkényelmesednek, és nem hajtanak végre fejlesztéseket.