Németországban is keresik a korábban termő magyar szilvát

Az idén is kihasználta a tíznapos előnyt a keceli Fresh Fruit TÉSZ, amennyivel korábban érik a szilva Magyarországon. Juhos Csaba, a cég elnöke elmondta, hogy az ország déli fekvésének köszönhetően a jó minőségű, kézzel szedett gyümölcsöt egy- és kétkilós dobozokba csomagolták, s azokat több országba, köztük a legnagyobb felvevőpiacra, Németországba is szállítják. Emellett kaptak megrendelést Belgiumból, a Baltikumból, Lengyelországból, Szlovákiából, Hollandiából, Svájcból és Ausztriából is.

A nagy hűtőházakkal rendelkező TÉSZ-be mintegy 340 termelő tag szállít be évek óta, akik csaknem 2000 hektárnyi ültetvényt gondoznak, főként a Duna–Tisza közén. A gazdák meggyet, szilvát, barackot, almát, paprikát és egyéb árut termesztenek. A cég évente átlagosan 9000 tonnányi terméknek keres főként külföldön piacokat. A német kereskedők az idén a keceli szilvát kilónként 35–45 centért vették át. A kinti fogyasztók a kemény húsú gyümölcsöt szeretik, amit egy német nemzeti sütemény tetején helyeznek el, s cukorral és fahéjjal ízesítik.

– Az idén várhatóan 200 kamionnyi szilva talál a külpiacokon gazdára – nyilatkozta Juhos Csaba. Bár a gyümölcsszezon még több hétig tart, az elnök úgy látja a tagok előrejelzéseiből, hogy ha valami nem jön közbe, akkor egy jó közepes termésű évet lehet az idén elkönyvelni.

Ahogy alakul a meggy felvásárlási ára, abból következtetni lehet más gyümölcs nagybani árára is. Ezt Kócsó Attila nyilatkozta lapunknak, aki kiskunmajsai meggytermesztőként azt mondja, hogy az idei évet lehet, veszteséggel zárja. A gazda 140 hektáron termeszti a meggyet – ebből 30 még nem termő –, s számításai szerint 160 forint körül alakul egykilónyi gyümölcs előállítási költsége. A legtöbb esetben azonban a felvásárlók 100 forint alá nyomták az összeget, holott 2011-ben egy euró volt a befőttnek való minőség kilójáért kapott pénz. Ez a következő évben 220 forintra csökkent, az idén pedig veszteségbe ment át a termelés. Pedig a polcokon nem lett olcsóbb a befőtt, s a kispiacokon sem ment 300 forint alá a gyümölcs ára. Hogy mi lehetne a megoldás? A termelőknek össze kellene fogniuk, s együtt fellépni a kereskedőkkel szemben. De az sem rossz ötlet, ha az orosz és a kazah piacra szállítanának a magyar termelők. Az ottani vásárlók a hazai termés tekintélyes részét megvehetnék.