BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Behúzta a kéziféket az ingatlanpiac – egy vidéki nagyváros mégis felpörgette a lakásépítéseket

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán. Az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbb új lakóingatlan is Debrecenben épül.

A megyei jogú városok új építésű lakáspiacán továbbra is Debrecen a legaktívabb piac, miközben országosan enyhén csökkent a kínálat, az árak pedig tovább emelkedtek. Az Otthon Centrum ingatlanközvetítő portál második negyedéves felmérése alapján a 25 megyei jogú városban jelenleg 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt zajlik, amelyekben összesen több mint 7300 lakás épül. Bár a fejlesztői aktivitás valamelyest mérséklődött az év elejéhez képest, a négyzetméterárak növekedése nem lassult.

Debrecen
ingatlanpiac, lakáspiac, új építésű, újépítésű
Debrecen ingatlanpiaca továbbra is pezseg / Fotó: Shutterstock

A projektek száma negyedéves alapon 1,7 százalékkal esett vissza, a fejlesztés alatt álló lakások száma pedig 4,3 százalékkal csökkent. A kínálat szűkülése ugyanakkor nem fékezte az árak emelkedését. Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,32 millió forintra nőtt, ami három hónap alatt 4 százalékos, míg éves összevetésben 12,1 százalékos drágulást jelent.

„Az új építésű lakások piacán továbbra is erős a kereslet, miközben a fejlesztők egyre magasabb kivitelezési és finanszírozási költségekkel szembesülnek. Ez a kettősség magyarázza, hogy a kínálat mérsékelt csökkenése mellett az árak tovább emelkednek” – ismertette Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Debrecen a legaktívabb lakásépítő

A fejlesztések földrajzi eloszlása alapján továbbra is Debrecen számít az ország legaktívabb új építésű piacának. A hajdúsági vármegyeszékhelyen jelenleg 57 projekt van folyamatban, amivel jelentősen megelőzi a második helyezett Szegedet (45 projekt) és a harmadik Nyíregyházát (27 projekt). A sorban utánuk Győr, Székesfehérvár és Pécs következik. A kisebb városok közül Szombathely emelkedik ki 14 futó fejlesztéssel. Ezzel szemben a nagyobb vidéki központok közül Miskolc meglehetősen visszafogott aktivitást mutat, mindössze nyolc beruházással. A lista végén Békéscsaba és Esztergom áll, ahol csupán egy-egy kisebb lakásszámú fejlesztés zajlik. Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés.

Nemcsak a projektek száma, hanem a fejlesztés alatt álló lakások volumene alapján is Debrecen vezet, az ország második legnagyobb városában jelenleg több mint 1500 új lakás épül. Szeged mintegy 1200 lakással a második helyen áll, míg Győr közel 800 lakással foglalja el a harmadik helyet.

Az árszint tekintetében továbbra is Érd áll az élen, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára eléri1,52 millió forintot. A második helyre Szeged került 1,4 millió forintos átlaggal, míg Sopron és Székesfehérvár holtversenyben, 1,39 millió forintos árszinttel következik a sorban.

„Az élmezőnyben egyre kisebbek az árkülönbségek. A legnagyobb vidéki városok többségében már 1,2–1,4 millió forintos négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók, miközben az egyes projektek közötti eltéréseket egyre inkább a műszaki tartalom, az energiahatékonyság és az elérhető szolgáltatások színvonala határozza meg” – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint figyelemre méltó, hogy szinte valamennyi megyei jogú városban átlépte az új építésű lakások átlagos négyzetméterára az egymillió forintot. Kivételt egyedül Baja jelent, ahol a 948 ezer forintos középérték ugyan még elmarad ettől a határtól, de már megközelíti a lélektani küszöböt.

A második negyedévben 24 új projekt indult el, amelyek keretében összesen 313 lakás építése kezdődött meg. A beruházások döntő többségében az értékesítés is elindult: 23 projektben, összesen 303 lakás esetében már a hirdetések is megjelentek, míg egyes beruházásoknál a fejlesztők egyelőre kivárnak a piacra lépéssel. Az új projektek terén ismét Debrecen bizonyult a legaktívabb piacnak, ahol egyetlen negyedév alatt hét új projekt rajtolt el, ezzel is tovább erősítve a város vezető szerepét a vidéki újépítésű lakások piacán.

Új pályára állt a dél-magyarországi ingatlanpiac

Egy évvel a CBRE Magyarország szegedi regionális irodájának megnyitása után jól kirajzolódnak a dél-magyarországi ingatlanpiac meghatározó folyamatai. Az elmúlt tizenkét hónap tapasztalatai alapján a térségben egyre szélesebb körben mutatkozik igény a professzionális ingatlantanácsadás iránt, miközben a korábban domináns tranzakciós és szállodafejlesztési megkeresések mellett ma már szinte valamennyi ingatlanszegmensben élénkül az aktivitás.

A vállalat közleménye szerint a régióban működő kis- és középvállalkozások, nemzetközi vállalatok, vagyonkezelők, mikrovállalkozások és magánszemélyek egyaránt egyre szélesebb körben veszik igénybe az ingatlantanácsadási szolgáltatásokat. A tranzakciós tanácsadás mellett növekvő érdeklődés mutatkozik az értékbecslés, az épületfenntarthatósági szolgáltatások, a projektmenedzsment és az ingatlan-életciklus egészét támogató megoldások iránt is.

A CBRE tapasztalatai szerint a térség gazdasági fejlődését meghatározó ipari beruházások várhatóan hosszú távon alakítják át Szeged és a dél-alföldi régió ingatlanpiacát. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ilyen volumenű beruházások piaci hatásai fokozatosan jelentkeznek. Debrecen, Kecskemét és Győr példája alapján a gazdasági és a szektort is érintő változások jellemzően több éves, akár egy évtizedes időtávon bontakoznak ki.

A befektetői érdeklődés ezzel párhuzamosan folyamatos, különösen az ipari és logisztikai ingatlanok iránt. A fejlesztők aktívan vizsgálják a térség lehetőségeit, miközben a beszállítói lánc szereplői számára egyre fontosabbá válik a megfelelő lokáció és fejlesztési időzítés.

„A lakóingatlan-piacon egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik a megfizethetőség. Az új építésű lakások árszintje jelentősen emelkedett, miközben a hosszabb értékesítési időszakok és a kereslet lassulása arra utalnak, hogy a piac új egyensúlyt keres. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy Szeged képes-e elegendő és megfizethető lakóingatlant biztosítani a várható gazdasági növekedéshez kapcsolódó munkaerő számára. Ebben a bérlakás-fejlesztéseknek, a kollégiumi beruházásoknak és a rozsdaövezeti területek újrahasznosításának egyaránt fontos szerepe lehet” – tette hozzá Kenyeres Anita a CBRE szegedi irodájának vezetője.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.