Az élelmiszerek átmeneti árcsökkenése várható

Exportunkban ugyan csekély arányt képviselt az oroszországi élelmiszer kivitel, de az Európai Unióban a moszkvai embargó bejelentése nyomán a következő hónapokban kínálati többlet fog kialakulni – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint az ilyen „exportból visszamaradt” termékeket megpróbálják értékesíteni az uniós élelmiszeripari vállalatok és az egyik célpont természetesen a magyar piac lesz. Emellett sok mezőgazdasági terményből jobb lesz a termés, mint tavaly, mindez pedig árcsökkenéshez, éles árversenyhez vezet, ami érzékenyen fogja érinteni a magyar élelmiszerágazat nyereségességét. Külföldön már meg is indult a piackeresés és ez sokkal aggasztóbb a magyar agrárágazat számára, mint az exportkiesés. Vámos György kiemelte, hogy az összesen 400 millió eurós kompenzáció, amit az összes uniós tagország között lehet elosztani, nagyon kevés.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb inflációs kimutatása szerint júliusban 0,1 százalékkal drágultak az áruk és szolgáltatások a tavalyi júliushoz képest. Igaz, a sertéshús 2-3 százalékkal, a tejtermékek héttel drágultak egy év alatt, de a burgonya tizedével lett olcsóbb. Az elmúlt években folyamatosan drágultak az élelmiszerek, ám ez a tendencia megállt, így a következő hónapokban nem fog emelkedni az átlagos árszint. Az iparcikkek esetében az árindexek 99 százalék körül mozognak. A későbbiekre nézve a nagy kérdés, hogyan fog alakulni a forint árfolyama – tette föl a kérdést Vámos György aki szerint, ha hosszabb távon ilyen gyenge marad, az drágítja az import termékeket és fékezi az import-érdekeltséget.

Ami a belkereskedelmet illeti, látható, hogy az eladott termékek mennyiségi bővülésének üteme a második félévben el fog maradni az első félév lendületétől. Mindazonáltal éves szinten 2-3 százalékos volumennövekedést vár az OKSZ – a KSH hagyományos módszertana szerint. Az elmúlt év júliusától ugyanis a KSH rendelkezésére áll a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. online adatállománya, így ezen a területen már nem a korábbi mintavételes és becsült adatokkal dolgozik a hivatal. Ezért az idősorban törés állt elő: 2014 első hat hónapjának kiskereskedelmi adatai még nem online-bázisú adatok, de ez a probléma az idei júliusi adatok feldolgozásval megszűnik.

Most azonban, hogy a belkereskedelemben általánossá válik az online kasszák használata, a NAV adatbázisa naprakész lesz és – ha a szándékosan be nem ütött tételeket nem számítjuk – precíz számokat fog tartalmazni. Várható tehát, hogy ezeket az adatokat a NAV előbb-utóbb átadja a statisztikai hivatalnak, így minden korábbinál pontosabb képet kapunk a kereskedelem állapotáról. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint augusztus 31-ig be kell fejezni az online kasszákra való átállást. Segítség a kereskedőknek ugyanakkor a 48/2013-as rendelet július végi legfrissebb módosítása szerint ha egy vállalkozónak elromlik az új szuperkasszája, az év végéig még használhatja a régit, de csak a javítás ideje alatt és csak abban az esetben, ha erről tájékoztatták a NAV-ot.