Fordulat: Minden egyetemes szolgáltató az államé lehet
A hazai gazdasági élet számos pontján érezteti a hatását a gázárak több lépcsős, összesen 25 százalékos csökkentése. „Induláskor a magyarországi háztartások az európai átlagnál többet fizettek a gázért, de a hazai átlagjövedelmek is sokkal az uniós átlag alatt voltak. Ez utóbbin a rezsicsökkentés sem változtatott” – mutatott rá a Világgazdaságnak nyilatkozó gázipari szakértő. Szilágyi Zsombor emlékeztetett, hogy bár a kormány a rezsicsökkentést az energiaszolgáltatók nyeresége terhére kívánta végrehajtani, ma már túl vagyunk több cég – részben érthetetlen áron történt – állami felvásárlásán, és jelenleg is minden gázszolgáltató tárgyal az állami tulajdonba adásról. Közben a gáz szabadpiaci ára megnőtt, vagyis a rezsicsökkentés áthárult a szabadpiaci fogyasztókra.
Az egyetemes szolgáltatók a hatósági árak bevezetése óta tartósan veszteségesek. Megromlott a rezsicsökkentésben szintén érintett rendszerüzemeltetők helyzete is: csökkenő bevételeik miatt visszafogják vagy elhalasztják felújításaikat, fejlesztéseket, az eszközeik pedig avulása pedig gyorsul. Tavaly nem kapcsoltak be újabb települést a gázellátásba, alig épült új elosztó vezeték, és sok éve kapcsoltak be olyan kevés új fogyasztót a rendszerbe, mint 2013-ban.
A rezsicsökkentéssel két, viszonylag olcsó gázforrás lényegében kikerült a szabadpiacról. Az egyik a hazai termelésű gáz, amelyet a kereskedők a hatósági árak megjelenéséig az import gázok átlagárán vásárolhattak meg. Szilágyi Zsombor szerint részben a rendeleti tarifa miatt vált veszteségessé sok hazai gázmező kiaknázása, és esett a tavalyi össztermelés mintegy 12 százalékkal. A másik az Ausztria felőli import, ami az ausztriai gáztőzsdén azonnali szállításra 20-30 százalékkal olcsóbb a hosszú távú importszerződésesnél. A szabadpiaci felhasználóknak és a magyar gáztőzsdének a drágább gáz maradt.
Viszont, bár a háztartások egy főre jutó havi kiadása tavaly 1,8 százalékkal 66,9 ezer forintra nőtt, a lakásfenntartási és háztartási energiaköltségeik 4 százalékkal estek. A gáz árának 25 százalékos csökkentése egy átlagfogyasztónál évi 12,5 ezer forintos, egy nagy lakásban élőnél akár 100 ezer forint megtakarítást is jelent. Nőtt a lakosok szabadon elkölthető jövedelme, bővült a kiskereskedelem. Nagyobb lett a GDP, de esett az állam áfa-bevétele. Kissé csökkent a lakosság eladósodottsága. Szerényen, közel 800 ezerre mérséklődött a gázszámla hátralékos háztartások száma, és kisebb lett az együttes kinnlevőségük is. Igaz, a múlt év végén még így is több mint 25 milliárd forinttal tartoztak. 2013-ban 42 ezer fogyasztó vált le a szolgáltatásról. 65 százalékukat nemfizetés, 30 százalékukat gázlopás miatt kapcsolták ki, a többiek más tüzelőanyagra álltak át.
Várható következmények
Bővülhet a tavaly még 16 százalékkal csökkent hazai gázfogyasztás, lazulhat a takarékoskodás, kevesebb lehet a beruházás. A nagyobb felhasználással miatt javulhat a az orosz importgáz-szerződés átvételi kötelezettségének teljesítése, és nőhetnek a rendszerhasználati díjbevételek. Ám romlik a gázt helyettesítők (megújulók) beruházásának a megtérülése, és az alacsonyabb gázár mellett is folytatódik a lakosság tűzifa- és széntüzelésre átállása.Az Európai Parlament ismét foglakozik a magyar rezsicsökkentéssel, mint a piac autonomitásával ellentétes beavatkozással.
Az Európai Parlament ismét foglakozik a magyar rezsicsökkentéssel, mint a piac autonomitásával ellentétes beavatkozással. -->
