A hazai iparágakat évtizede gyötrő válságot alighanem a független gyártásfejlesztők érezték meg legkevésbé. Rájuk támaszkodnak, amikor lendületben a gazdaság, és igénylik munkájukat a képletes padlóról épp felkapaszkodó vállalatok is. Példa rá Pusztai János gépészmérnök pályafutása.
A többnyire kecskeméti ipari cégeknek tervező szakembert olykor elgondolkodtatja egy-egy tervezésre szóló megbízásának eredete. Néha több száz kilométerről kérik fel munkára onnan, ahol senkit sem ismer. A célgéptervezés területén eltöltött közel 40 esztendőben találja meg rá a választ. Ahogy mondani szokás, jó iskolája volt: a szolnoki gépipari technikumban alapozta meg szaktudását. Később a kecskeméti GAMF gépszerkezettani tanszékén dolgozott tanszéki mérnökként, az utóbbi majdnem két évtizedben pedig a nagykőrösi P-TERV Mérnöki Szolgáltató Kft. magánvállalkozásban oldja meg különböző cégek számára a gyártásfejlesztés feladatait. Az elmúlt években ritkán fordultak elő célgépsorok tervezésére szóló felkérések, a vállalatok többnyire a gyártás egy-egy fázisát modernizálják. Ahhoz alkalmas egyedi gépet nemigen találnak a piacon, mérnökük nincs erre a feladatkörre, ezért kintről hívnak gyártásfejlesztőt.
– Az együttműködés azzal kezdődik, hogy a megrendelő megfogalmazza a gépekkel szembeni igényeit, egyebek közt a gazdaságosság, termelékenység tekintetében, és azt, hogy az automatizálás milyen módját akarja alkalmazni. Elképzeléseimet előtervezési szinten vázolom, majd ez alapján a megbízó képviselőivel tervzsűri keretében elemezzük azt. Így alakul ki a projekt műszaki tartalma, amely a végleges koncepciót tartalmazza. Ezt követi az árajánlat elkészítése, ami eldönti, hogy lesz-e megbízás, tervezői feladat. Előfordult az is, hogy a megbízó olyan általuk elképzelt megoldással állt elő, amely az adott feladatra nem volt alkalmas. A mérnöketika szerint köteles vagyok figyelmeztetni a cég képviselőit a lehetőségek korlátairól – magyarázta Pusztai János a célgépek létrehozásának első lépéseit.
Gépészek előtt aligha szükséges bizonygatni: a régieknél többet tudó automatizált egyedi gépek megalkotása olykor alaposan feladja a leckét a felkészült tervezőknek is.
– A középiskola óta tudom: soha nincs egyszerű műszaki probléma. Ez azt jelenti, hogy a kisebb műszaki feladatokat sem szabad félvállról venni, mert a mi szakmánkban arcpirítóan rendre utasít az elkövetett hiba. Ugyanakkor sok örömöt is tartogat a tervezői munka. Több igazán érdekes, különleges feladatot kaptam. Ilyen volt a nagykőrösi Crown Kft.-nek tervezett konzervdobozpalástokat mozgató automatizált gépsor, vagy komplett édesipari gyártósor, endoszkóplencséket csiszoló gépek. Pótlólagos automatizálással is foglalkozom, a cégek igénylik az ilyen fejlesztést, mert így nő a termelékenység, élőmunka-megtakarítás lesz, továbbá csökken az emberi tévedések valószínűsége – hangsúlyozta Pusztai János.
A gépészmérnök elmondta: – Más-más jellegű feladatokat adnak, mondjuk, Kecskeméten a Hilti Kft.-nél, az élelmiszeriparban vagy például a Prímagáz Rt.-nél, ahol szintén célgépek tervezésében vettem részt. Ezért figyelemmel kell kísérni az automatizálással foglalkozó nagy cégeknél főleg a pneumatika, villamos szervóhajtás fejlődését, mert ezeken a szakterületeken nagy a technikai változás. Műszakilag sok minden megoldható a gazdaságban, inkább pénzügyi korlátok hátráltatják a fellendülést. E vonatkozásban derűlátóbb vagyok most, mint néhány éve. Egyre nagyobb hajlandóság mutatkozik a fejlesztésekre a kisebb cégeknél is, de a gazdasági javulás jeleit elsősorban Kecskeméten vettem észre az ipari parkokban. A tőkeerősebb cégek a legnehezebb években is gondot fordítottak a műszaki fejlesztésre, ezért tervezőmérnökként kevésbé érzékeltem annyira drámainak a gazdasági válságot, mert folyamatosak voltak a megbízásaim – hangsúlyozta Pusztai János.
A gépészmérnök elmondta: – Más-más jellegű feladatokat adnak, mondjuk, Kecskeméten a Hilti Kft.-nél, az élelmiszeriparban vagy például a Prímagáz Rt.-nél, ahol szintén célgépek tervezésében vettem részt. Ezért figyelemmel kell kísérni az automatizálással foglalkozó nagy cégeknél főleg a pneumatika, villamos szervóhajtás fejlődését, mert ezeken a szakterületeken nagy a technikai változás. Műszakilag sok minden megoldható a gazdaságban, inkább pénzügyi korlátok hátráltatják a fellendülést. E vonatkozásban derűlátóbb vagyok most, mint néhány éve. Egyre nagyobb hajlandóság mutatkozik a fejlesztésekre a kisebb cégeknél is, de a gazdasági javulás jeleit elsősorban Kecskeméten vettem észre az ipari parkokban. A tőkeerősebb cégek a legnehezebb években is gondot fordítottak a műszaki fejlesztésre, ezért tervezőmérnökként kevésbé érzékeltem annyira drámainak a gazdasági válságot, mert folyamatosak voltak a megbízásaim – hangsúlyozta Pusztai János.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.