A mozgás gyógyszer, annak hiánya megbetegít

A testmozgással és a gyógyítással foglalkozó tudományterületeket öleli fel, és a világszerte terjedő fizikai inaktivitás veszélyeinek ellensúlyozására keresi a választ a „Mozgásgyógyszer” nevű mozgalom, amelynek 3. kongresszusa tegnap kezdődött az Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián.

A mozgásszegény életmód bizonyítottan hozzájárul számos krónikus betegség kialakulásához és annak súlyos népegészségügyi, társadalmi-gazdasági következményeihez. Ezzel szemben a rendszeres testmozgás betegségmegelőző és gyógyító hatású. Ezt felismerve indult 2010-ben az Amerikai Sportorvosi Kollégium szakmai irányításával a Mozgásgyógyszer mozgalom, amelynek fő célja az egészségmegőrzés, a fizikai fittség, az egészséges életmód népszerűsítése, különösen a fiatalok körében. A fejlett egészségügyi és sportkultúrával rendelkező európai országokban a mozgással gyógyításnak, betegségmegelőzésnek évszázados gyökerei és korszerű gyakorlatai vannak a gyógytornától kezdve különböző mozgás- és sportterápiákig. De nem titkolt cél az sem, hogy a jól megválasztott és adagolt testmozgás az egészségügyi ellátás részét képezze, sőt a testmozgást orvosi receptre írják fel. Az amerikai kezdeményezéshez hamarosan Európa is csatlakozott, a mozgalomnak jelenleg 7 regionális központja és 31 tagországa van. A kétnapos magyarországi rendezvény házigazdája a Magyar Sporttudományi Társaság, amely átfogó állapotfelmérésben tárta fel a magyarországi helyzetet. Az általános és középiskolások, valamint egyetemisták körében végzett felméréséből kiderül, bár a kötelező iskolai testnevelés órák némileg enyhítenek a helyzeten, de az egyetemistáknál ennek hiányában már sokkal többen hagynak fel a rendszeres testmozgással. A felső tagozatos fiúk 19,7, míg a lányok 23,7 százaléka bizonyult túlsúlyosnak. A középiskolásoknak már több mint harmada (a lányok 22,5, fiúk 15 százaléka). Mindez úgy, hogy a kötelező testnevelés órán kívül a felmérésbe vont gyerekek és serdülők hetente átlagosan 4–5 órát töltenek sportolással. Az egyetemistáknál, ha lehet, még rosszabb a helyzet: felmérésben részt vevők már csak heti 2 órát sportolnak, és számos képzésben már nincs jelen kötelező testnevelés vagy sportfoglalkozás.

A felmérés készítői fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a rendszeres fizikai aktivitás és a megfelelő táplálkozás nemcsak az egészségi állapotra és a motoros teljesítményre gyakorol kedvező hatást, hanem a tanulás és a közérzet is javul.

A lustaság betegség

Az elhízást már az önálló betegségek közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet, de néhány vezető brit közegészségügyi szakember szerint a lustaságot is külön betegséggé kellene nyilvánítani. Richard Weiler és Emmanuel Stamatakis a British Journal of Sports Medicine című szakfolyóiratban közölte, hogy "a magas halálozási- és megbetegedési aránnyal való összefüggése miatt, a fizikai passzivitás esetében is fontolóra kellene venni az önálló betegséggé való nyilvánítás lehetőségét". A szakemberek szerint a fizikai tétlenség és a rossz egészségügyi állapot között rendkívül szoros kapcsolat van, ezért nem elég csak a mozgásszegény életmódból fakadó betegségeket kezelni.