
Trump–Putyin-találkozó: ez az az oroszok ellen létrehozott katonai bázis, ahova a Kreml ura elfogadta a meghívást
Donald Trump pénteken az Anchorage melletti Elmendorf–Richardson katonai bázison ül tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyinnal. A katonai támaszpont a múlt század második felében a szovjet fenyegetés egyik legfontosabb ellensúlyozó pontja volt, és a mai napig része az orosz katonai tevékenység megfigyelésének, így nemcsak biztonságos, hanem tekintélyes otthont ad majd a Trump–Putyin-csúcstalálkozónak.

A bázis 2010-ben jött létre az Elmendorf légibázis és a Fort Richardson hadseregállomás összevonásával. Stratégiai jelentősége azonban jóval régebbre nyúlik vissza: a hidegháború évtizedeiben korai előre jelző radarrendszerekkel és nagy vadászgépflottával figyelte a szovjet légierő mozgását és az esetleges nukleáris indításokat.
Ekkor kapta az „Észak-Amerika első védelmi vonala” becenevet, utalva arra, hogy a kontinens északi légi pajzsaként működött.
Ma is kulcsszerepet játszik: az F–22 Raptor lopakodó vadászgépek innen indulnak elfogórepülésre, amikor orosz bombázók vagy felderítők az amerikai légtér közelébe merészkednek.
Bár a hidegháborús fegyverzet nagy része már csak múzeumban látható, a bázis stratégiai szerepe nem halványult.
Benjamin Jensen, a washingtoni Center for Strategic and International Studies védelmi szakértője az Associated Pressnek elmondta, hogy a helyszínválasztás egyszerre szolgál biztonsági és politikai célt.
Ez lehetővé teszi, hogy Trump erőt fitogtathasson, miközben kizárja a közvetlen nyilvános beavatkozás lehetőségét
– mondta. Szerinte ezzel az elnök
- a katonai erő fitogtatásával próbálhat tárgyalási előnyt szerezni;
- és megalapozni egy második találkozót.
Az időzítés és a szimbolika erős üzenetet hordoz: Putyin látogatása egy olyan bázison, amely évtizedeken át Oroszország ellen védte az Egyesült Államokat, épp akkor történik, amikor Trump gyors tűzszüneti megállapodást próbál elérni az ukrajnai háborúban. A kampányában azt ígérte, hogy rövid úton lezárja a konfliktust, ám az európai és ukrán tisztviselők tartanak attól, hogy az egyeztetés Moszkvának kedvezve zárulhat le.
A világ tűkön ülve várja a Trump–Putyin-csúcstalálkozót
Emmanuel Macron francia elnök a héten közölte: Trump világossá tette, hogy a cél a tűzszünet elérése. Az amerikai elnök felvetette, hogy akár területcserék is szerepelhetnek az alku részeként, és a következő fordulóban Zelenszkijjel vagy mindkét vezetővel közösen tárgyalhat. „Nagyon jó esély van arra, hogy lesz második találkozó, ami produktívabb lesz az elsőnél – mondta Trump. – Ez most az alapok letétele.”
Az alaszkai helyszín egyszerre ad katonai súlyt és diplomáciai teret Trumpnak.
A bázis történelmi szerepe az orosz fenyegetés elleni védekezésben erősíti az üzenetet, miközben a nyilvánosságtól távol lehetővé teszi a kényes kérdések megtárgyalását.
Ha a találkozó nem hoz áttörést, a második forduló már egy kialakult tárgyalási keretben zajlik majd – de a veszély, hogy Washington túl nagy engedményeket tegyen Moszkvának, továbbra is a levegőben lóg.
Európa Trumpra támaszkodik: nyomást kell gyakorolnia Putyinra az ukrán tűzszünetért – Zelenszkij is asztalhoz ülhet
A felek szerint a területi kérdésekben kizárólag Ukrajna dönthet, a támogatás pedig addig folytatódik, amíg tartós béke nem születik. Az európai vezetők arra kérték az amerikai elnököt, hogy a pénteki orosz–amerikai csúcstalálkozón győzze meg Vlagyimir Putyint a tűzszünetről és egy Volodimir Zelenszkijjel való közvetlen egyeztetésről.






