Három új szerződés Paks II.-ről

Rendkívüli jelentőségű szerződéseket írtak alá intenzív, öt hónapos tárgyalásokat követően tegnap reggel a paksi erőmű bővítéséről – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a tegnapi budapesti kormányszóvivői tájékoztatón. Az MTI tudósítása szerint három szerződésről van szó: az első, úgynevezett EPC-szerződés az erőmű tervezésének részleteit tisztázza, a következő 12 év feladatait rögzíti. A második üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik pedig üzemanyag szerződés.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az erőmű magyar tulajdonban marad, a teljes, 12,5 milliárd eurós keretbe a beruházás minden körülmények között belefér. A finanszírozáshoz 10 milliárd euróval járul hozzá az orosz fél, a magyar kormány része 2,5 milliárd euró. A kormánybiztos kifejtette, hogy a 12,5 milliárd eurós összeg kellő tartalékot tartalmaz, így abból valóban felépülhet a két új blokk. Arra a kérdésre pedig, hogy nem jár-e úgy az atomerőmű építése, mint a Déli Áramlat gázvezeték – vagyis hogy eláll tőle az orosz fél – a kormánybiztos azt válaszolta, hogy többször rákérdeztek és a szükséges összeg rendelkezésre áll. Ezen túlmenően is számos biztosítékot építettek be a szerződésbe.

A kettő, egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk harmadik generációs, nyomott vizes reaktorokat tartalmaz. Jelenleg a világon épülő atomerőművek 80 százaléka ilyen és ez a technológia határozza meg az atomenergetikát 60-80 évre – mondta a technikai részletekről Aszódi Attila. A most aláírt megállapodások alapján januártól elkezdődhet az orosz tervek magyar adaptációja. Az építés 2018-ban indulhat, majd az első blokk 2025-ben, a második pedig egy évvel később indulhat. Az első fűtőanyag töltet költsége része a beruházásnak. A szerződések szerint a reaktor-szigetet az orosz fél készíti, de a beruházás értékének 40 százalékát külső cégek végzik. Ezek részvételére az uniós közbeszerzési szabályokat alkalmazzák.

Arra a kérdésre, hogy a finanszírozási konstrukció nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, Aszódi Attila nemmel válaszolt. Mint az EU-ban minden hasonló méretű beruházást ezt is be kellett jelenteni az Európai Bizottságnak. Hivatalos válasz azonban onnan még nem érkezett – tette hozzá a kormánybiztos. A fizetési megállapodást pedig még annak megkötése előtt bemutatta Magyarország a bizottságnak. Az üzemanyag-ellátásról pedig – szintén kötelező uniós előírás miatt – az Európai Ellátási Ügynökséggel egyeztettek – tette hozzá. Aszódi Attila közölte azt is: a tervezett kilowattóránkénti 15-17 forintos áramár fedezi a beruházás tőke- és kamatköltségét, az üzemeltetés díját, majd a 60 éves üzemidő utáni leszerelést is, így állami támogatásra nem lesz szükség.

A szerződés aláírása a parlamenti pártok körében nem aratott osztatlan sikert: Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a dokumentumokat nyilvánosságra kell hozni, a kormány nem hivatkozhat arra, hogy magánjogi szerződésekről van szó, mivel közpénzt fordítanak azokra. Ezek felhasználásának nyilvánosságát pedig az alaptörvény mellett számos más jogszabály, a többi közt az állami vagyonról szóló törvény is biztosítja – fűzte hozzá.

Titkos részletek

A paksi bővítéssel kapcsolatos, a napokban benyújtott törvényjavaslat lehetővé teszi azt is, hogy bizonyos adatok ne kerüljenek nyilvánosságra a beruházással kapcsolatban. Erre akkor van lehetőség, ha a nyilvánosságra hozatal nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy a szellemi tulajdonhoz való jog sérülne. Ebben az esetben 15 évre titkosítanák a szerződéseket. A tervezet helyenként szigorításokat tartalmaz a hagyományos építkezésekhez képest, például előírja, hogy a projektbe bevonandó vállalkozónak, alvállalkozónak rendelkeznie kell érvényes telephely-biztonsági tanúsítvánnyal. Máshol felmentést ad hatályos előírások alól, így az építkezésben érintett létesítményekre nem kell alkalmazni az építői fedezetkezelésre vonatkozó rendelkezéseket.