Kiábrándító lett az októberi ipari adat: a termelés munkanappal igazított szintje mindössze 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet a statisztikai hivatal adatai alapján. Ennél gyengébb teljesítményt utoljára tavaly augusztusban láthattunk. Abban igazuk lett az elemzőknek, hogy nem fog visszatérni a kétszámjegyű növekedési ütem az iparban az autógyárak nyári termelésleállása után, most viszont már az is bizonytalan, hogy a gazdaság motorjának számító ipari termelés fel tud-e egyáltalán pörögni. Egyelőre nem látszik olyan iparág, amelyik át tudná venni az autógyártás helyét és húzni tudná a gazdaságot.
Egy hónap alatt 2,6 százalékkal csökkent a termelés, mindez pedig azt mutatja, hogy az idei év utolsó három hónapjában már jóval lassabban növekedhet a GDP, mint az előző negyedévekben. A növekedés lassulását az autógyárak gyengébb teljesítménye mellett az okozza, hogy véget értek a választások, vagyis a kabinet tagjai már egyre kevesebb szalagot vághatnak át. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint csökken az állam szerepe, amit mutatnak a beruházásokhoz kötődő gyengébb ipari megrendelésadatok is. – Tavaly az év vége felé gyorsult az ipari termelés növekedése, vagyis a bázishatás sem segíti a bővülést – sorolta az okokat a közgazdász. A készletek ráadásul a harmadik negyedévben jelentősen nőttek, így nagyobb készletállomány visszafoghatja a termelés növekedést. Ráadásul a külső kereslet visszafogott – ami elsősorban a gyenge euróövezeti növekedéssel függ össze –, és az orosz embargó is negatív hat az ipar növekedésére. Utóbbi az élelmiszeripart sújtja, ahol látszódhat a kiviteli tilalom hatása – mondta Németh Dávid.
Schindele Miklós, a statisztikai hivatal főosztályvezető-helyettese szerint augusztustól lényegesen mérséklődött a járműgyártás dinamikája, de az élelmiszer és vegyi termékek gyártása, valamint a fémfeldolgozás növekedése is lassulhatott. – Nem csak az export, hanem az belföldi értékesítés is gyenge – mondta lapunknak Schindele Miklós. A részletes adatokat pénteken ismerhetjük meg.
A trend alapján 5-6 százalékos növekedésre lehet számítani Németh Dávid szerint a következő hónapokban, idén összességében 7 százalékkal bővülhet az ipar. A termelés az év első tíz hónapjában 7,8 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Jövőre már csak 5 százalékos ipari növekedésre számít a K&H elemzője. Kiemelte, hogy nem tart örökké az a lendület, amit az autógyárak az elmúlt időszakban mutattak.
A gyenge ipari adat váratlanul ért mindenkit, hiszen a magyar beszerzésimenedzser-index viszonylag dinamikus növekedést vetített előre. A meglepő lassulás miatt pedig egyre erősebbek a további kamatcsökkentésre vonatkozó várakozások, és a gazdaság lassú növekedést valószínűleg nem fogja tétlenül nézni a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank, amely nyáron megállította a két évig tartó kamatvágási ciklusát. Éppen ezért a monetáris tanács akár azt is gondolhatja, hogy jövőre is szükség lehet monetáris élénkítésre, amelynek az egyik módja a 2,1 százalékos alapkamatot további csökkentése.
Nőttek a megrendelések
A német ipari megrendelések októberben a várakozások felett növekedtek, ami azt mutatja, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságában folytatódik a kilábalás. Az inflációtól és a szezonális hatásoktól megtisztított rendelésállomány 2,5 százalékkal nőtt az elemzők által várt 0,5 helyett – derült ki a gazdasági tárca adataiból. A belföldi ipari megrendelések 5,6 százalékos növekedése a belső kereslet növekedést mutatja, az exportrendelések ennél visszafogottabban, 0,6 százalékkal bővültek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.