A hiteltámogatás és a SZÉP-kártya lehet a sztár

A pénzintézet kutatása szerint 2014-ben a megkérdezett munkavállalók 54,8 százaléka kapott cafetériát. Átlag feletti arányban részesülnek belőle a férfiak, a szellemi foglalkozásúak, illetve a legalább átlagos jövedelmi helyzetben élők. Akik 2014-ben nem kaptak cafetériát, azok 46 százaléka részesült korábban ilyen juttatásban (többségük az elmúlt néhány évben kapott utoljára). A cafetéria hiánya különösen az 50 év felettieket, a fizikai dolgozókat, illetve az átlag alatti jövedelműeket érinti hátrányosan.
Kovács Antaltól, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, a vissza nem térítendő lakáscélú hiteltámogatás fontos könnyítés lehet a hiteltörlesztésekhez, ugyanakkor jelentős adminisztrációs feladatokkal is jár az igénybevétele. Az OTP Bank ezért tavaly májusban, a hazai piacon elsőként indította el azt a szolgáltatást, ami maximálisan megkönnyíti a munkáltatók dolgát. Az OTP ADLAK szolgáltatás bevezetésének évében – az előzetes várakozásokat felülmúlva – több mint 1000 munkáltatóval kötöttek szerződést. Ez arra utal, hogy a munkavállalók részéről van igény az új, vissza nem térítendő juttatásra. Ez a cafetéria-juttatás potenciálisan több százezer munkavállaló számára havi több tízezer forint könnyítést jelenthet. A vezérigazgató-helyettes várakozásai szerint a 710 ezer lakáshiteles közül 500-550 ezer felelhet meg a kritériumoknak és igényelheti a vissza nem térítendő lakáscélú hiteltámogatást, ami 60-100 ezer egyedi ügyfelet jelenthet ebben az évben.

Kovács Antal, az idei év másik meghatározó elemével, a SZÉP kártyával kapcsolatban ismertette: a munkáltatók tavaly 57 milliárd forintot utaltak át 810 ezer OTP SZÉP-kártyára, amiből a munkavállalók 55 milliárdot használtak fel. Ez 11, illetve 8 százalékos bővülés az előző évhez képest. Az OTP Bank értékelése szerint az idei adóváltozások egyik nagy nyertese – vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú hiteltámogatás mellett – tehát a SZÉP-kártya lehet, hiszen enyhítettek az eredeti cafetéria szabályozási elképzelésen, aminek nyomán a SZÉP-kártya egyértelműen kedvezményezett adózási helyzetbe került.

Az OTP Pénztárszolgáltató 1000 fős kutatásában 18-59 éves aktív munkavállalókat kérdeztek a cafetériáról. Az adatok szerint a béren kívüli juttatásokban a legalább átlagos, vagy annál kedvezőbb társadalmi státusban lévők (jobb jövedelmi helyzet, szellemi foglalkozás) magasabb arányban részesülnek. A kutatás eredményei szerint ez az arány, ha kicsivel is, de növekedett 2012-höz képest, amikor a dolgozók mintegy 52,8 százaléka részesült ebben. Korábbi kutatásokból kiderült, az Erzsébet-utalvány a legelterjedtebb papír alapú Cafeteria elem: a munkavállalók 45 százaléka részesül belőle, ők inkább alacsonyabb státuszúak. A legnépszerűbb elektronikus juttatás, a SZÉP-kártya alszámlái, inkább a magasabb státuszúakat szolgálják ki. A vendéglátás a leginkább elterjedt és leghasznosabbnak tartott az alszámlák között – a fiatalabbak, a szellemi dolgozók, a legalább átlagos jövedelműek szélesebb körben használják.

A felmérés szerint az érintett munkavállalók magas arányának van döntési szabadsága a cafetéria-juttatásokban. Különösen a szellemi foglalkozásúak, a közszférában dolgozók, illetve a nagyvállalatok alkalmazottai dönthetnek maguk az igénybe venni kívánt elemekről. A dolgozók 83 százaléka a munkáltatójához fordul, ha az egyes béren kívüli juttatási elemekről szeretne tájékozódni. Emellett sokan az interneten (is) utána néznek a lehetőségeknek. Ez is bizonyítja a belső kommunikáció és a munkáltatói tájékoztatás fontosságát, amikor a cafeteriáról van szó.