Noha lassan már minden könyvelő és jogi képviselő értesítette ügyfeleit, hogy ne feledkezzenek meg a március 15-i határidőről, egyelőre nem tapasztalunk rendkívüli rohamot. Ennek oka részben abban keresendő, hogy az egyes cégbíróságok eltérően értelmezik a teendőket – mondta lapunknak Kratochwill György, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) szakértője.
Hozzátette: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága szerint az érintett cégeknek – ha a társasági szerződésük nem tartalmaz a Ptk. kötelező rendelkezéseibe ütköző kitételeket – egyelőre csupán határozniuk kell arról, hogy a társaság a Ptk. rendelkezéseivel összhangban működik tovább. Ezt a határozatot azonban nem kell benyújtani a cégbírósághoz a fővárosi értelmezés szerint.
Ezzel szemben például a Miskolci Törvényszék Cégbírósága szerint azt önállóan is be kell nyújtani. Azaz, ha korábban ez nem történt meg, és a társaságok egyéb okból 2015. március 15-ig sem módosítják a társasági szerződésüket, módosítási kötelezettség hiányában is kötelesek az úgynevezett megfelelési nyilatkozatot benyújtani az illetékes cégbírósághoz.
A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához tartozó cégek esetében is meg kell felelni a jogszabályoknak március 15-ig, a meghozott és írásba foglalt határozatra azonban csak akkor lesz szükség, amikor például székhelyváltásra kerül sor, új tag lép a vállalkozásba vagy változik az ügyvezető személye – azaz a társasági szerződés módosul –, hiszen a cégbíróság ekkor fogja vizsgálni, hogy a társasági szerződés valóban megfelel-e a Ptk. rendelkezéseinek. Azok a cégek, amelyek március 15-ig nem döntöttek arról, hogy a Ptk.-val összhangban működnek tovább, később nyilvánvalóan nem hozhatják meg a határozatot jogszerűen – hívta fel a figyelmet Kratochwill György. Ezért – függetlenül attól, hogy be kell-e nyújtani –, indokolt meghozni a határozatot. Olykor egy-egy cégbíróságon belül is különböznek az állásfoglalások, ezért a legbiztonságosabb, ha a cégek a jogszabályban foglaltaknak megfelelően mindenképpen módosítják a társasági szerződéseket – véli a Heves Megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, Székács György is.
A MÜK várakozásai szerint várhatóan a következő napokban egyre több cég fog jelentkezni az ügyvédeknél a társasági szerződés módosítása ügyében. Bár főszabály szerint minden bt-nek és kkt-nek módosítania kell a társasági szerződését, két eset kivétel. A társasági törvényben a bt és a kkt képviselőjének elnevezése eddig üzletvezetésre jogosult tag volt, az új szabály viszont ezt ügyvezetőre módosította. Ha csupán a képviselő megnevezését kellene változtatni, nincs szükség módosításra, ahogy akkor sem, ha a társasági szerződés mögöttes jogszabályként általánosan a társasági törvényre (Gt.) hivatkozik. Ha viszont az alapító okirat a társasági törvény konkrét paragrafusszámára hivatkozik, akkor szükség van az új Ptk. alá helyezésre, és ezzel együtt a társasági szerződés módosítására – hívta fel a figyelmet a Deloitte Legal hálózathoz tartozó Szarvas, Erdős és Társai Ügyvédi Iroda.
