Frontvonalak helyett halálsávok, helikopterekkel harcolnak az ukránok az orosz drónok ellen
Ukrajna kartávolságba kerülő végjátékával lezárul Európa, az EU kettéhasadásának jelenlegi szakasza is. A nyugat-európai EU-országok kormányainak többsége az Ursula von der Leyen – Manfred Weber-féle EU-vezetés (és Ukrajna feltétlen támogatásának) híve, míg az ottani ellenzék és egyes európai államok (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Írország) vezetése erőteljesen bírálja Brüsszelt. Kettős mércével, önös érdekeik „összeurópai értékrenddé” való kinevezésével vádolják a Brüsszel-Strasbourg tengelyt az orosz-ukrán háború kapcsán is.
Ez a meghasonlás az európai-amerikai kapcsolatokban is kitapintható. Korábban (a második, a jelenlegi Donald Trump korszak előtt) a von der Leyen (VDL) - Weber kombó az akkori elnök, Joe Biden és pártja, a Demokrata Párt mellett állt. Most VDL – nem kis diplomáciai rugalmasságról tanúskodva – igyekszik, nem is eredménytelenül, Donald Trump kegyeibe férkőzni, míg Weber némi értetlenséggel, passzivitással figyeli a női Európa-vezetés (az Európai Bizottság és a strasbourgi Európa-parlament élén egyaránt nő áll) által jó taktikai érzékkel befolyásolt eseményeket.
Nemcsak az orosz-ukrán háború, de gazdasági krízis is sújtja Európát
Akárcsak Ukrajna, a két, gazdaságilag-politikailag érzékeny veszteségeket szenvedő állam vezetője, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz német kancellár összeszedte maradék tartalékait, hogy a felszínen maradhasson, valamilyen csekély növekedést produkáljon. Ukrajnánál ez többé-kevésbé nyíltan egy „Patyomkin-falu”-szerű látszatnövekedésbe torkollott, Franciaország és Németország esetében minimális, tizedszázalékos negyedéves élénkülés tapasztalható. Németország iparának egyik kulcságazata, a gépgyártás szabadesesésben zuhan – írja a DWN, a Deutsche Wirtschaftsnachrichten (Német Gazdasági Hírek) című tekintélyes gazdasági elemzőportál.
Oroszország sorsa nagyon bizonytalan. Távlatokban ugyan kitűzték célul, hogy az ásványkincsekről, az energiahordozókról áttérnek a mezőgazdaságra, mint a kivitel súlypontjára. De ez nem rövid távú feladat, évek, sőt évtizedek mehetnek rá.
Oroszországnak viszont a következő 1-4 év kritikus lehet. Kiváltképpen, ha az ukrajnai háborút – Moszkva kivéreztetésének alapcéljával - a Nyugat folytatni akarja.
Ukrajna maga is változik. Legalábbis kívülről nézve. A kicsit is a független sajtóra emlékeztető médiumokban immáron vezető anyagként szerepel a korrupció, mint meghatározó társadalmi probléma kezelése. És ezen számos nyugati gondolkodó – és kevesebb, de létező politikus – töpreng el. „Valamit elnéztünk, elrontottunk a nagy nyugati értékrendről, a szolidaritásról hangoztatott szlogenek mantrázása közben” – mondják a reálisan gondolkodó politikusok. A kijózanodási folyamat egyik hozadéka az ukrán helyzet megértése, a korrupció elhelyezése az Ukrajnáról festett, túlidealizált képben.
Ez látszólag Moszkva malmára hajtja a vizet. Látszólag csak, hiszen Oroszország is hasonló cipőben jár. A hirtelen változó erőviszonyok, új szereplők, eszmék villámgyors feltűnése mindig vonzzák mindkét oldalon a szerencselovagokat. Mindenesetre Oroszország ismét üzent az ukránoknak egy augusztusi cikk ismételt közlésével, amelyben Ukrajna 3-4 részre való feldarabolásáról van szó.
Drónháború helikopterekkel
Zagyva a katonai helyzet is – legalábbis a két oldal harctéri beszámolói köszönő viszonyban sincsenek egymással. A harcok súlypontja továbbra is az elmúlt évtizedekben kiépített donbaszi erődvárosok birtoklása. Ezek fontosságát első sorban az utánpótlási vonalakhoz való közelségük, azok biztosításának a képessége határozza meg. Ukrán források szerint
megszűntek a frontvonalak. Helyüket 0,5-20 kilométer széles szürke zónák, „halálsávok” vették át,
ahol a drónok képesek mindenfajta mozgás, élőlény felderítésére, megsemmisítésére.
Az orosz támadó drónok ellen ukrán oldalról most helikopterek bevetésével próbálkoznak. Szakértők szerint ez viszont nem az ideális változat, mert a helikopterek lassúak és sebezhetőek. Csúcssebességük legfeljebb egyharmada-egynegyede az ugyancsak lassúnak tartott cirkálórakétákénak. Könnyű őket észrevenni, nehézkes a védelmük. A helikopterek bevetését ukrán részről valószínűleg a kényszer diktálta. Egy harci helikopter ára (Black Hawk UH-60M-es): 17-20 millió dollár. Erősen romlik Ukrajna drón-mérlege,
az éjszakai dróntámadásokkor Oroszország négyszer-ötször annyi drónt vet be, mint Ukrajna,
„éleset” a Sahedeket és csak az ukrán légvédelmet kimerítő fegyvertelen, de az élesre hasonlító Gerbera drónokat.
- Az ukrán mélységi (drón)támadások határa jelenleg mintegy 2500 kilométer.
- Oroszország hosszában mintegy 9 ezer kilométer.
- Ukrajna jelenlegi területe jóval kisebb, mint félmillió négyzetkilométer és az orosz légitámadások elérik az ország teljes területét.
- Az ukrán dróntámadások 90 százaléka ezzel szemben a határtól 300 kilométerre fekvő sávban zajlik le.
Romlik az ukránok más módszerekkel elképzelt drónelhárító képessége is. Egészen abszurd ötletekkel kénytelenek harcolni. Például függőlegesen felemelkedő, majd propellermeghajtásra áttérő – többször használatos – vadász-drónokat konstruáltak, amelyek robbanóeszközt dobnak az alattuk repülő ellenséges drónra. Hogy el is találják, annak a valószínűsége alacsony. Ezért nem is hallani az eszközről, „feltalálása”, 2025 júliusa óta. Mint ahogy a Mongúzról sem sok információ jött mióta bejelentették létezését. A Mongúz egy propelleres, vagy sugárhajtású motoros drónvadász drón, amely sörétes puskával van felszerelve.
A drón-verseny Oroszország és Ukrajna között folyamatosan tart.
Most a sebesség a domináns paraméter.
- Moszkva sugárhajtású drónjaival 400-450 kilométeres óránkénti sebességre gyorsítja fel drónjait, amit
- a hagyományos, négyrotoros-villanymotoros ukrán drónok nem tudnak utolérni, így az ukránok igyekeznek saját, kisméretű sugárhatjtású motorokat kifejleszteni.
