A szakmával ugyanis nem egyeztet senki, így a Világgazdaság által megkérdezett érintettek egyrészt arra várnak, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter még márciusban benyújtsa az előterjesztését a kabinetnek, másrészt megpróbálják követni és értelmezni a különböző kormányzati megszólalásokat.
Rogán Antal, a kormánypárt frakcióvezetője tegnap például a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, azt szeretné, ha a legkisebb bevételű cégeknek nem kellene reklámadót fizetniük, mert ez esetükben indokolatlan lenne és felesleges bürokratikus költségeket jelentene. Ez a nulla kulcsos sáv megtartását jelentené.
Jelezte ugyanakkor, hogy az ügyben ütközésre számítanak Brüsszellel, mert az egyik európai uniós hivatal azt szeretné, hogy a legkisebb cégeknek és a legkisebb reklámbevétel után is fizetni kelljen az adót. Vagyis a kormány szerint Brüsszel hibája lesz, ha végül a legkisebb médiacégek a teher miatt megszűnnek. (Eközben a kifogások vélhetően inkább a kulcsok közötti túlzott eltérést kifogásolják, és nem azt, hogy egyáltalán létezik adómentes sáv, vagy sávos rendszer).
Rogán Antal a rádióinterjúban kiemelte: a költségvetésben tervezett körülbelül 7 milliárd forintos reklámadó-bevétel nagyságrendjét tartani kell, ezért beszélt a gazdasági bizottság keddi ülésén 3-5 százalékos intenzitásról, ami nem adókulcsot jelent. Logikusnak nevezte, ha a reklámadó kulcsai csökkennek, akkor az adófizetésre kötelezettek körét kell bővíteni.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 5 és 10 százalék közötti reklámadót javasolhat, miközben tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a legkisebb bevétellel rendelkező cégek kaphatnak-e mentességet. Nincs még végleges döntés a reklámadó általános kulcsáról Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke szerint sem, szerinte csak annyi biztos, hogy egységes, a jelenlegi legmagasabb reklámadókulcsnál lényegesen alacsonyabbat vezetne be a kormány. Ha pedig az EU versenyjogi és adóügyi részlege jóváhagyja a tervezetet, akkor pedig lenne egy összeghatár, ameddig nem kellene semmit sem fizetni. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb cégek megúszhatnák a fizetést, de a közepes médiavállalkozásoknak a mainál többet kellene fizetniük.
A jelenleg hatályos adószabályok szerint 0,5 milliárd forint alatt 0 százalékos a kulcs, de 5 milliárd forintig is csak 1 százalék, miközben 10, 20, 30 és 50 százalékos kulcs is létezik, utóbbi 20 milliárd forint felett. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke szerint 5 százalékos drágulás várható a hirdetési piacon, amit végül a fogyasztó fog megfizetni. A szakember úgy látja: a globális szereplők meglévő versenyelőnyét a hazaiakkal szemben tovább növeli az egységes kulcs. Ugyanis a saját reklám okán minden magyarországi kereskedelmi vállalkozásnak, amely egy zöldséges reklámot kirak, reklámadót kell fizetnie. Az MRSZ álláspontja szerint a reklámadó egyértelműen torzítja a piacot, piaci bizonytalanságot okoz és tovább emeli a belépési korlátot a hazai termékek és szolgáltatásokat forgalmazó cégek számára.
