Fordulat jöhet a magyar termőföldeknél: érzékeny területre merészkedett a kormány - újra fellángolhat a földvita

A magyar termőföld tulajdoni és használati rendszerének jövőjét is alapvetően befolyásolja az Országgyűlésnek benyújtott Alaptörvény-módosítás. A társadalmi vitára bocsátott tervezet megszüntetné a termőföld forgalmára és használatára vonatkozó szabályok sarkalatos jellegét. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerint, ez komoly változás lenne: a földforgalmi szabályok később már egyszerű országgyűlési többséggel is átírhatók lennének. 

Amennyiben ezt a módosítást az Országgyűlés elfogadja, úgy attól kezdve a földforgalmi törvény és az ahhoz kapcsolódó kulcsszabályok módosításához elegendő lenne a sima többség. A jelenleg hatályos Alaptörvény P) cikke még azt mondja ki, hogy a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzésére, használatára, továbbá a mezőgazdasági üzemek szervezetére vonatkozó szabályokat sarkalatos törvényben kell meghatározni. A tervezet ebből a rendelkezésből törölné a „sarkalatos” szót, vagyis az alkotmányos kétharmados garanciát.

Kinek jut majd a termőföld? A földforgalmi szabályok sorsa dőlhet el

Fontos, hogy a tervezet nem törölné el automatikusan a jelenlegi földforgalmi korlátozásokat. A gazdasági társaságok földszerzésének tilalma, a földművesi feltételek, az elővásárlási jogok, a helyi gazdák elsőbbsége vagy a földbizottságok szerepe nem a módosítással tűnne el. Ugyanakkor egértelmű, hogy a változás lényege az, hogy ezeket a szabályokat a jövőben egy egyszerű többségű parlament sokkal könnyebben alakíthassa át. A kormány ezután akár szűkíthetné a helyi gazdák elővásárlási jogát, átírhatná a földszerzési feltételeket, módosíthatná a földbizottsági rendszert, vagy lazíthatná a mezőgazdasági társaságok földhasználatára vonatkozó korlátokat is.

Ez nem pusztán elméleti veszély. A földforgalmi törvény jelenleg a földtulajdon megszerzését, a használati jogokat, a szerzési korlátozások ellenőrzését és a helyi földbizottságok szerepét is szabályozza. A jogszabály ma is lehetőséget ad arra, hogy bizonyos esetekben mezőgazdasági termelőszervezetek kapcsolódjanak a földhasználathoz, és a januári szabályváltozások több ponton már eleve tágították a használat átengedésének lehetőségét. Például a törvény szerint nem minden esetben számít tiltott használatátengedésnek, ha a tulajdonos a földet mezőgazdasági termelőszervezetnek vagy haszonbérleti szerződéssel másnak adja át.

Az Alaptörvény módosító javaslatával kapcsolatban ezért a Magosz az alábbi kérdések tisztázását szeretné a kormánytól:

• Továbbra is tiltják-e a gazdasági társaságok tulajdonszerzését?
• Lesz-e bármilyen korlát az árverseny tekintetében vagy akinek a legtöbb pénze van, azé a föld?
• Lesz-e elővásárlási/előhaszonbérleti joga a helyi gazdáknak?
• Lesz-e beleszólása a helyi földbizottságnak a földügyekbe?

A gazdasági társaságok földtulajdonszerzésének tilalma, a helyi gazdák elővásárlási és előhaszonbérleti joga, az árverseny korlátozása, illetve a helyi földbizottságok beleszólása mind olyan ügyek, amelyek a földpiac szerkezetét döntően meghatározzák. A kétharmados védelem megszüntetése után ezek nem válnának egyik napról a másikra semmissé, de politikailag jóval kevésbé lennének védettek. A termőföldpiac szabályai így sokkal közvetlenebbül függhetnének az aktuális parlamenti többség erőviszonyaitól.

A tervezet indokolása szerint a cél éppen az, hogy csökkenjen a sarkalatos törvények száma, mert ezek „szükségtelenül széles körben” korlátozzák az alkotmányozó kétharmaddal nem rendelkező mindenkori parlamenti többséget. Ez politikai szempontból következetes álláspont lehet, agrárszakmai szempontból viszont azt jelenti, hogy a termőföld szabályozása kevésbé lesz hosszú távon kiszámítható.

A Magosz arra is utal, hogy több földforgalmi szabályt az Európai Bizottság korábban vitatott, ezért félő, hogy éppen a brüsszeli elvárások miatt nyúlna hozzá a jogszabályhoz a Tisza-kormány. Tény, hogy az Európai Unió Bírósága 2019-ben elmarasztalta Magyarországot, mert a korábbi szabályozás kártalanítás nélkül szüntette meg számos, mező- és erdőgazdasági földre bejegyzett haszonélvezeti jogot. A bíróság szerint ez sértette a tőke szabad mozgását és a tulajdonhoz való jogot. Ezek egyébként főként az osztrákokat érintő zsebszerződések voltak, amelyek a fennálló jogszabályok kijátszására születtek, s valójában csak az történ, hogy az érintettek számítása nem jött be, mivel a korámány nem nyitotta meg a piacok a külföldiek földszerzése előtt, így hiába volt "zsebben" az adott területekre az adás-vételi szerződés, azt nem tudták végül hivatalossá tenni.

Az Európai Unió szabályozása szerint egyébként a tagállamok alkalmazhatnak a termőföld sajátos jellegére tekintettel korlátozásokat, de azoknak arányosnak, átláthatónak és az uniós joggal összeegyeztethetőnek kell lenniük.

A családi gazdaságoknál is gyengülhet a garancia

A módosítás nemcsak a P) cikket érinti. Az Alaptörvény több olyan rendelkezésénél is egyszerű törvényi szintre vinné le a szabályozást, amely jelenleg sarkalatos garanciához kötött. Ez a családi gazdaságokat, mezőgazdasági üzemeket és kapcsolódó birtokpolitikai szabályokat közvetve szintén érintheti.

A Magosz szerint, ezért a legfontosabb kérdés az, hogy a jövőben elég lesz-e egyetlen parlamenti ciklus egyszerű többsége ahhoz, hogy érdemben átírja a magyar földpolitika alapjait, ez ugyanis kiszámíthatatlanabbá tenné a gazdálkdást, a hosszú távú tervezetést. 

A Tisza Párt konkrét vállalása volt a termőföld jogszabályi környezetének átszabása

Bóna Szabolcs, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium vezetője, már miniszterjelőlti meghallgatását azt mondta, hogy a földhöz jutás nem lehet kiváltság, s a céljuk az, hogy ne csak örökléssel lehessen valaki gazda, hanem a fiatalok és az új belépők is valódi lehetőséget kapjanak az elindulásra. Azt is egyérelműen kijelentette, hogy társadalmi vitára kell bocsátani a földtörvényt, a magyar földet magyar kézben kell tartani, és el kell kerülni a külföldi cégek tulajdonszerzését.

Magyarország területének közel 80 százaléka termőföld, amely európai viszonylatban is kiemelkedő aránynak minősül. Mezőgazdasági hasznosításban ebből közel 5 millió hektár van, amely az ország méretéhez képest komoly exportpotenciált biztosít számunkra. Arról, hogy hogyan alakult a magyar birtokszerkezet az elmúlt évtízedben magyarán, hogy teljesülnek-e azok a célok, amelyeket földforgalmi törvény alapelvként tűzött maga elé, Cseh Tibor, a Magosz főtitkára írt korábban átfogó elemzést a Világgazdaságnak.