A jegybank bemutatta friss inflációs jelentését: minden titkot elárultak a tájékoztatón
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6 százaléra csökkentette az alapkamatot. A kamatdöntésnél azonban nagyobb meglepetést okoztak a júnusi inflációs jelentés sarokszámai, amelyekből az derült ki, hogy a jegybank gyakorlatilag megfelezte az idei inflációs várakozását. Az elemzőket is meglepte az MNB prognózisa, ezért most azt találgatják, hogy miért lett iyen hirtelen optimista Varga Mihály-vezette Monetáris Tanács. A keddi sajtótájékoztatóján a jegybankelnök még csak a sarokszámokat ismertette a most megjelent dokumentumnak, azonban az kiderült, hogy a nyári hónapokban még további kamatvágásokra van kilátás. Sőt: üzent a kormánynak is azzal, hogy jelezte, a jegybank szerint most alkalmas időszak. Legutóbb márciusban adott ki az MNB inflációs jelentést, a most megjelentben már több várakozását módosította a jegybank.
Energiaárak és német ipar: ezt gondolja az MNB
Balatoni András elemzési igazgató szerint az elmúlt időszakban a folyamatokat leginákbb az energiaárak határozták meg. Márciusban még lassú konszolidációt árazott a piac, az MNB pedig ennek alapján alakította ki prognózisát. Ehhez képest az olajár gyors ütemben tért vissza 80 dolláros hordónkénti ár alá, a gáz árában pedig még drasztikusabb csökkenést látni a március előrejelzésekhez képest, tehát az európai, a háború előtti szintnél több mint 60 százalékkal magasabb gázárak a márciusi feltevéseiknél alacsonyabban alakultak. Az MNB szerint a gáz világpiaci ára még nagyobb mértékben csökken, és 22 százalékkal mérsékeltebb a korábban vártnál, ami hatással lesz a magyarországi inflációra is.
A tájékoztatón a német ipar helyzetét emelték ki az MNB képviselői, mint a hazai folyamatokra döntő hatást gyakorló tényezőt. Balatoni szerint azt látják, hogy a német gazdaságban megrendelés bőven van, ennek volumene növekszik, jelenleg inkább a termelési képesség gyengesége az, ami meghatározzas a német gazdaság teljesítményét, ami hatással van a magyar folyamatokra is.
Ezért vágta meg az inflációs várakozásait a jegybank
A jegybank szerint a meglepetést okozó infláció az élelmiszerárak, az üzemanyagok és az iparcikkek árának mérséklésének köszönhető árazási oldalon. A jegybank ugyanakkor nagyon fontos dezinflációs hatásként értékelte a forintárfolyam erősödését, ami Balatoni András szerint akár negyedévnél hosszabb időtartamon is kifejtheti hatását az inflációs folyamatokban. Pozitív fejleményként kell értékelni az inflációs várakozások csökkenését is, különösen a vállalkozások valamint a demográfiai értelemben felnőtt lakossági fogyasztási körben.
Tartósan a védett ár alatt alakulhat az üzemanyagok ára
Június 23-án az Országgyűlés elfogadta a védet üzemanyagárak kivezetésének megágyazó jogszabálymódosítást, s bár a módosítás még nem hatályos, mivel a piaci árak már a védett árak szintje alá csökkentek, így piaci áron tankolhatunk a kutakon. Az MNB részéről az ezzel kapcsolatos várakozás tartós: álláspontjuk szerint az üzemanyagárak (a jövedéki adó változatlan szintje mellett) tartósan a most kivezetett védett árak szintje alatt alakulnak majd.
Részben az üzemanyagárak alakulásának is köszönhető, hogy az infláció az év nagyjából hátralévő részében a toleranciasáv alsó részén fog mozogni. A másik vonatkozás ennek az, hogy a magyar gazdaság kibocsátására 2023-tól a gyengébb kereslet miatti fogyasztáscsökkenés is nyomást gyakorol, ami az MNB értelmezésében dezinflációs hatást jelentett.
Az árrésstopok kivezetése nem befolyásolná jelentősen az infláció alakulását
Figyelemre méltó, hogy Varga Mihály már a keddi tájékoztatón jelzést küldött az egyik, a piaci folyamatokba a korábbi időszakban a családok védelme és az infláció mérséklése érdekében beavatkozó kormányzati intézkedés, az árrésstopok kapcsán. A jegybankelnök természetesen nem foglalt állást a kormányzati hatáskörbe tartozó intézkedés kapcsán, azt viszont jelezte: az MNB számításai alapján az árrésstop kivezetésére most tűnik ideálisnak az időszak a fennálló feltételek, főként épp az infáció mérséklése miatt.
Balatoni András most újra jelezte: az MNB várakozásai alapján az inflációs pálya érdemben nem módosulna az intézkedés kivezetik.
Az árrésstop kivezetése a középtávú inflációs dinamikát sem változtatja meg jelentősen, az inflációs cél alatt maradna akkor is annak mértéke - fogalmazott Balatoni András.
Az elemzési igazgató megerősítette a korábban megismert sarokszámait a várakozásoknak:
- 1,8 százalékos lehet az idei infláció, ez 2 százalékkal alacsonyabb, mint a márciusban közölt mérték;
- a 2027-es infláció 1,4 százalékkal mérsékeltebb lehet a márciusi előrejelzéshez képest a mostani várakozás szerint, ami viszont az idei mértéknél magasabb, 2,3 százalék (de még az inflációs cél alatt van).
Termelési oldalon az ipar és szolgáltatások, fogyasztói oldalon lakossági vásárlások felelnek az idei GDP-ért
Az MNB szerint 2026 első negyedévében gyorsult a hazai gazdaság éves alapú növekedése és az év második felében tovább erősödhet a konjunktúra (a globális geopolitikai feszültségek újabb eszkalációja ugyanakkor lassíthatja az élénkülést).
Az elmúlt időszakban a munkaerőpiac feszessége enyhült, a munkanélküliségi ráta historikus összevetésben azonban továbbra is alacsony.
A versenyszféra bérdinamikája a korábbi évekhez képest lassabb, de a reálbérek emelkedése élénk. A tavalyi évhez hasonlóan a 2026-os növekedés fő támasza is várhatóan a háztartások fogyasztása lesz. Az emelkedő reálbérek, valamint a háztartások jövedelmét növelő kormányzati intézkedések eredményeként a fogyasztás a teljes előrejelzési horizonton bővül.
Az energiaárak tavaszi emelkedése, valamint a geopolitikai bizonytalanság a felvevőpiacaink növekedését mérsékli, azonban az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei segítik az ipari export bővülését.
- értékelte az MNB.
A GDP növekedési összetevőinek értékelésekor Balatoni András hangsúlyozta:
az ipar erősödésében már látszik az elmúlt években épített és azóta termelésüket megkezdő nagy gyárak hatása.
2026 első negyedévében, 2022 óta először, az ipar teljesítménye pozitívan járult hozzá a GDP alakulásához, amelyben már megjelenhetett a felfutó új termelőkapacitások hatása. Ugyanakkor az MNB jelezte: bár a nagy gyárak vármegyei illetve regionális bontásban akkor az átlagos növekedésnél jóval nagyobb hatást is ki tudnak fejteni a bővülésben, de mint fogalmazott, „további pozitív számokra akkor kell számítani, ha a német ipari konjunktúra helyreáll”.
A következő évi GDP-növekedési kilátásokról szólva Balatoni András elmondta, hogy a tényezőket tekintve kiegyensúlyozott szerkezetű növekedésre számítanak. Abban a háztartások fogyasztása mellett a beruházások növekvő voliumene lesz majd a fő tényező.
Az MNB három hónap múlva adja ki soron következő inflációs jelentését.
