Információnk szerint a május 1-jei hosszú hétvége után kerül a kormány elé az előterjesztés. Ez abból indul ki, hogy sem a költségvetés kiadásai, sem a betegek terhei nem növekedhetnek. Szigorítják viszont a támogatási feltételeket. Ennek a felírható mennyiségek csökkentése éppúgy része, mint az indikációk szűkítése, hogy „csak a valóban rászorulókat” támogassák.
Ma Magyarországon becslések szerint 1-1,2 millió ember szorul gyógyeszközre, amelyeket jelenleg mintegy hetven termékcsoportban forgalmaznak. Ide tartoznak többek között a járókeretek, az ortopéd cipők, de a sztómaterápiás eszközök, az inkontinencia termékek, valamint a vércukormérők is.
A szigorítások nem érintik egyformán az összes gyógyeszközt, csak azokat a termékköröket – és használóikat – , ahol az utóbbi időben kirívóan magas volt, illetve megnőtt a támogatás-kiáramlás. Ilyenek a legújabb generációs, modern kötszerek, a kerekesszékek és a mopedek, az alsó- és felső végtag protézisei, valamint megtámasztó eszközei, a hallókészülékek, valamint bizonyos ortopédiai eszközök, például az ortopéd cipő.
A gyógyászati segédeszköz-forgalmazó cégeket képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) az elmúlt években több, részletes javaslatot is készített, hogy a kizárólag fiskális szemlélet helyett egy komplex és átgondolt stratégia mentén alakítsa át a gyógyászati segédeszközök forgalomba hozatalát és támogatását a kormány. Most azonban inkább a pénzügyi szempontok látszanak győzedelmeskedni.
A szövetség immár hosszú ideje sürgeti a gyógyászati segédeszközök általános forgalmi adójának egységesen 5 százalékra csökkentését. Ez ugyan áfa-bevétel kiesést jelentene a költségvetés egyik, ugyanakkor kiadáscsökkentést a másik oldalon úgy, hogy a betegek terhei nem nőnének, és befagyasztott árakhoz is hozzá lehetne nyúlni. Ez utóbbi azért nem mellékes, mert nem csupán a gyógyeszközöket használók, de az azok gyártásából-forgalmazásából élők száma is jelentős: sok száz mikro-, kis-, és közepes vállalkozás, valamint mintegy ötven nagyobb cég működik ezen a területen, mintegy húszezer embernek adva munkát. Ezek a társaságok immár több mint tíz éve nem emelhették a támogatásba bevont termékeik árát, ami az OSZ felmérése szerint a gazdasági válságnál és a forint árfolyamának romlásánál is kedvezőtlenebbül érintette a gyártókat és a forgalmazókat, amelyek fele már tavaly nehéznek, 17 százaléka pedig nagyon nehéznek értékelte gazdasági helyzetét.
Évtizedes lemaradásban
A készülő tervezetben, hiába szorgalmazta az Orvostechnikai Szövetség, egyelőre nincs szó arról, hogy szakmai protokollokat alakítanának ki a gyógyeszköz-ellátásra, vagy, hogy felülvizsgálnák a támogatásba vont termékek körét annak érdekében, hogy a betegek hozzájussanak a legújabb és legkorszerűbb eszközökhöz. Így viszont a magyarországi gyógyeszköz-ellátás továbbra is évtizedes lemaradásban lesz az európai átlaghoz képest, ami egyúttal azt jelenti, hogy az ország messze nem használja ki a gyógyászati segédeszközök nyújtotta munkaképesség-megőrző, illetve rehabilitációs lehetőségeket.
"A gyógyászati segédeszközök támogatásának kérdésében semmilyen döntés nem született. A témával kapcsolatosan, mint ahogyan más ügyekben is, az Államtitkárság folyamatosan figyelemmel kíséri a különböző területeket és a betegek érdekeit, valamint a minőségi gyógyítást szem előtt tartva a szakmai szervezetek bevonásával megteszi a változtatási javaslatait a kormány felé. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság a május 1-jei hosszú hétvégét követően nem kíván ilyen témájú előterjesztést benyújtani, különös tekintettel arra, - mint ahogy a Világgazdaság cikkében is megjelent -, hogy a kérdés a költségvetést is érinti. A költségvetési tárgyalások pedig jelenleg folyamatban vannak. Amennyiben az Államtitkárság a gyógyászati segédeszközökre vonatkozóan előterjesztést nyújt be és azt a kormány elfogadja, további tájékoztatást fogunk adni." -->
