Felfigyeltek az orosz festményekre

Tizenkétmillió forinos leütési árával a legdrágábban elkelt tétel lett a Biksady Galéria május 19-20-21-én tartott tavaszi művészeti árverésén az orosz Konsztantin Alekszejevics Korovin 20. század elejéről származó kartonra festett nizzai tájat ábrázoló olajképe. A festmény 5,5 millióról indult, tehát jókora emelkedésen esett át köszönhetően annak, hogy a galéria árverésére összerakott 20. század eleji orosz blokkra felfigyeltek az interneten orosz és más külföldi vásárlók, mert ugyan kifejezetten Oroszországban nem hirdették az anyagot, de több olyan nemzetközi aukciós portálra feltöltötték, amit figyelemmel kísérnek az ottani gyűjtők.

Az orosz művészet jó kvalitású darabjai ritkán bukkannnak fel az orosz és londoni aukciókon kívül, ezért is jelentkezett be több telefonos érdeklődő. Konsztantin Alekszandrovics Weschtschiloff Hullámtó tengere 1,3 millió, Lev Kamenev halászai 2,4 milliót, Osip Braz Lombos fái 2 millió forintot értek, jellemzően több licitlépcsőt emelkedve. A nagyobb értékű képek ára 10 ezer eurót környékén járt, a kisebb értékű képeké is két-három, időnként négyszeresére nőtt, és sok telefonos licitáló volt vonalban értük.

A magyar anyag kimagasló eredménye Jándi Dávid olaj-karton aktképe 1,2 millió forintért, itt a leütési ár azonos a kikiáltásival. Jól mentek – ahogy mostanában másutt is – Molnár C. Pál, Holló László és Istókovits Kálmán festményei. Utóbbi alkotó munkáiból, reagálva a keresletre, például a BÁV ezen a tavaszon kamaraárverést is rendezett. Szintén népszerűek, bárhol bukkannak fel, Ferenczy Noémi finom gobelin tervei, itt most a pirosas tónusú akvarellért 160 ezerről indulva 240 ezer forintot fizettek. A festményanyagból több, bár nem sok kelt el az előző években, a leütési értékek viszont érdemben emelkedtek, új jelenségként pedig sok éreklődő jár vissza a galériába válogatni az el nem kelt tételek közül, mintha az árverés előzetes műsorszám lenne. A most színre lépő, többnyire fiatal vásárlói kör egy része idegenkedik a nyilvános árverési formától.
Szobrok közt a firenzei Cantangalli testvérek 19. század végi mázas terrakotta műve lett a legnépszerűbb, itthonról és külföldről is licitáltak rá, végül 500 ezer forintért egyelőre itthon marad.

A grafikai anyag tűnt a legmostohábbnak, pedig külföldi és magyar műveket egyaránt tartalmazott, a kvalitásával sem volt baj, és alacsony kezdő árakon indultak, de ez a műfaj még mindig nem találta el itthon a kritikus tömeget. A magyar részből az üzembiztosan eladhatóak Szabó Vladimir rézkarcai és Molnár C. Pál fametszetei. Mednyánszky László ceruzarajzai is gazdára találtak. A külföldi anyagnak nagyobb az esélye, hogy felfigyel rá valaki máshonnan, így itt több áremelkedéssel elkelt tételt találunk. A berlini szecesszió második kiállításának Wilhelm Schulz által tervezett plakátja 1900-ból 240 ezer forint, Touluse Lautrec Moulin Rouge litográfiája 150 ezer forint, a párizsi Maurice de Vlaminck, 1912-es fametszete 110 ezer forint lett.

A műtárgyak közt kiemelkedő eredményeket értek el a szecessziós üvegtárgyak és kerámiák, ez a blokk volt a legérdekesebb és legsikeresebb része a tavaszi árverésnek. Egy Lötz váza esetében megoszlott a szakértők véleménye. Nem az eredetiségét, hanem a korát vitatták, nem jutottak dülőre, valóban 1900-ból való-e vagy fiatalabb, ezért alacsonyan indult. A közönség megszavazta a korábbi dátumot, hiszen másfél millió forintog ment érte a licit. Még egy milliós nagyságrendű Lötz váza szerepelt az anyagban, és számos több százezres szecessziós üvegtárgy.

Az ezüstök nagy részét is elvitték, a kis apróságokat még mindig szeretik, egy-egy különlegesebb darab ára akár tízszeresére is ugorhat. Az értékesebb ezüstök közé tartozott egy augsburgi gyertyatartópár Cziráky címerrel 500 ezerért (180 ezres kezdő ártól indulva) és egy empire darab bécsi mesterjeggyel 440 ezerért. A keleti tárgyak közül a tányérok, tálak nem voltak annyira kelendőek, de az ékszerek, ékszertartó szekrénykék, ládák elmentek. A 19. század végi szerb üvegikonokra ismét sok külföldi telefonos licitáló jelentkezett, kelendőek voltak, de áruk a százezres kategória alatt maradt.