Új Batthyány-rekord született

A Kieselbach Galéria tavaszi árverésén indított csaknem 250 tételből nyolc ára érte el, illetve haladta meg a 30 millió forintot, ami önmagában is nagy eredmény. A legmagagasabb leütési ára, 51 millió forint Battyány Gyula festménynek lett. Beérett Kieselbach Tamás erőfeszítése az elfeledett arisztokrata művész divatbahozására. A harmincas évekből származó, Kalapos nők című képet többször láthattuk az elmúlt évtizedben a galéria kiállításain, és ez került Molnos Péter a festőről szóló, 2007-ben kiadott monográfiájának címlajára is. 35 millióról kezdődött érte a licit 40-65 milliós becsértéksávval.

Az eddigi Batthyány-rekord is Kieselbach árverésen született, 2006 őszén az Előkelő hölgy képmása háttérben az esti Budapesttel című festményért fizettek 32 millió forintot, 2013-ban pedig a Párizsi kokottokért 30 milliót.

Az összesen 12 ismert művet számláló Dénes Valéria életmű darabja, az 1910-es évek elején keletkezett Párizsi parkban 44 millió forintos árat ért el. Dénes Valéria gyakran merített ihletett a Musée de Cluny mellett elterülő, középkori szobrokkal benépesített kertből, és már a kortárs kritikus is kiemelte a Nyugatban megjelent írásában, hogy az életműnek ezek a legerősebb darabjai. Az amúgy is kisszámú életműből összesen hat festmény található magángyűjteményben, a most előkerült képre ezért is volt ekkora az érdeklődés. Dénes Valéria nem csak ennyit festett, hiszen 1914-ben a Nemzeti Szalonban például 77 képet állított ki, de művei többsége lappang valahol.

Rippl-Rónai Nyár a mezőn (Cséplés) című kukoricás stílusú képe 40 millió forintot ért, ezzel bekerült a becsértékes sávban, de az alsó érték közelében, ebben a tételben még mindig, a magas ár ellenére van némi tartalék.
Aba-Novák Vilmos cirkuszképe 34 millió forintért kelt el, a stabil, beállt árszintjén, a 22-44 milliós előzetes becsérték közepén. A Fellegi gyűjteményből érkezett kép Aba-Novák cirkusz sorozatának egyik legjelentősebb darabja.

Ferenczy Károly emelkedett hangulatú csendélete, a Kalács és kék porcelán egykor Genthon István művészettörténésznek, a festő monográfusának a lakásában lógott. Most elérte a becsérték alsó határát, 30 millió forintért kelt el. Megadták a 30 milliót Vaszary mindhárom jelentősebb művéért, a tengerparti társaságáért, a kék alapozású virágcsendéletért és a korai kertészkedős jelenetért is. A magyar art deco főműve, A. Tóth Sándor Bábjátékosa 1931-ből, 12-18 milliós becsértékét messze meghaladva 27 millió forintért talált vevőre.

A neósok alapembere, a nagybányai festő Boromissza már margitszigeti lakosként festett nyárfái, abból az időszakból, 1922-ből, amikor a japán dekoratív stílussal kísérletezett, 20 millió forintot értek. Ország Lili művészete egyre határozottabban fókuszba kerül a piacon, most két nagyértékű leütésnek is tanúi lehettünk. Az 1969-es Ikonfal III. Aranybarna Madonnák 26 millióért, az 1953-as Utca a Várban II. 13 millió forintért kelt el.

Állami vásárlásra is sor került, ezúttal egy 19. századi tájképet, Ligeti Antal Esztergom és Párkány látképe című művét az árverés előtt védetté nyilvánítottak, majd a 8 és fél milliós leütés után az állam bejelentette, élni kíván elővásárlási jogával.