Kikérik a paksi atomtitkokat

Újabb össztűz zúdult a két új paksi atomerőművi blokk építésének előkészítésére. Az országgyűlési képviselők egynegyede az Alkotmánybírósághoz fordult a beruházás szerződéseinek titkosítása miatt. A hírt közlő Transparency International Magyarország (TIM) szerint a „gigantikus volumenű atomerőmű beruházás 30 évre történt titkosítása” nem szolgálja az ország biztonságát. Korábban maga a szervezet is kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a beruházásról szóló, az Országgyűlés által márciusban elfogadott törvényt, de hiába.

Az alkotmánybíráknak azt kell eldönteniük, hogy a paksi beruházással összefüggő „üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok” megismerhetőségének nemzetbiztonsági megfontolásokból 30 évre történő kizárása összeegyeztethető-e Magyarország Alaptörvényével. A TIM szerint nem. A közelmúltban a Nemzetközi Atomenergia Hivatal vezetője egy budapesti rendezvényen úgy vélte, hogy szakmailag indokolt lehet egyes adatok titkosítása, a hazai ügy egészéről azonban nem nyilatkozott, nem ez lévén a területe és a hatásköre. A titkosítás kérdése mellett állandó vita tárgya a beruházás ésszerűsége, szükségessége és gazdaságossága is. A kétségek kisebb részben szakmai, nagyobb részben politikai körökből érkeznek. Tegnap Jávor Benedek PM-es politikus tett közzé a blogján néhány „hozzá eljuttatott”, bizalmas dokumentumot. Azt írja többek között – a Vs.hu tolmácsolásában –, hogy ezek alapján a titkos megvalósíthatósági tanulmányok „részben vállalhatatlanul alacsony színvonalúak, elemi kérdésekre nem térnek ki, amit viszont tartalmaznak, az alapján viszont Paks2 katasztrofális hatású lesz mind a hazai villamosenergia-rendszerre, Paks1 jövedelmezőségére és a Duna hőháztartására”.

A politikus hivatkozik egy MVM-es belső feljegyzésre is, amelyből szintén úgy ítéli meg, hogy a tanulmány elemi hibákat, hiányosságokat tartalmaz, és rég idejétmúlt előfeltevésekből indul ki. Például nincs megfelelően modellezve az új erőmű rendszerbe illeszthetősége, így nagy valószínűséggel Paks1-et szorítja ki a termelésből, súlyosan veszélyeztetve annak jövedelmezőségét. A költségek durván alulbecsültek (számos járulékos beruházás költségeit nem tartalmazzák), illetve nem foglalkoznak az uniós jognak való megfelelés kérdésével.

A dokumentumok eredetiségéről, hitelességéről nincs információnk – Jávor Benedek honlapja, az adott írást megnyitva, néhány másodperc után teljesen feketévé válik – , de a beruházással kapcsolatos fenti és más aggályokból korábban már sok terítékre került számos fórumon.

Finnországban zökkenőmentesebb

Újabb szerződésen van túl a magyarországinál kicsit előbbre járó, szintén orosz kivitelezésű finnországi atomerőmű előkészítése. A kivitelező Fennovoimától kapott tájékoztatás szerint a konzorcium földmunkák és utak tervezésére és építésére adott megbízást a helyi Graniittirakennus Kallio Lt.-nek, ideértve a parkolókat, valamint a beruházási és a közeli lakott terület vízellátási és kábelezési feladatait is. A megbízás értéke nyolcmillió euró. A tervezés júniusban indul, a kivitelezés júliusban, az átadás 2016 szeptemberére várható.