Lelassult a növekedés üteme
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Kérdés, hogy a növekedés lassulásában van-e szerepe a vasárnapi boltzárnak. A KSH adatsorából ezt aligha lehet még számolni, ugyanakkor a NAV közzétett egy online forgalmi adatsort, amely egy speciálisan a vasárnapi zárva tartásra fókuszáló számolás alapja lehet. A Blokkk.com kereskedelmi szakportál arra hívja fel a figyelmet, hogy áprilisban, amikor a húsvéti élelmiszer-vásárlások nagy része a hónap elejére eshetett, ezzel együtt is csak szerény, mindössze 3 százalékos növekedés bontakozott ki márciushoz képest. (Az online forgalmi adatok sem csak élelmiszer forgalmat mutatnak.) Jelenleg annyi állapítható meg, hogy márciushoz hasonlóan áprilisban is kisebb a március 15-i boltzár előtti időszakhoz viszonyított növekedési ütem a KSH mintavételes adataihoz képest, illetve kisebb, mint az előző évben mért erősödés. A Blokkk.com arra a megállapításra jutott, hogy a vasárnapi boltzár már okozhatott forgalomkiesést a kereskedelemben – vagyis a szabályozó nélkül nőhetett volna nagyobb ütemben is a forgalom.
A KSH adatait szemlélve azonban semmilyen negatív hatás nem tükröződik a vasárnapi boltzárból. Sőt, a növekedés kézzel fogható. Kérdés azonban, mekkora. A statisztikai hivatal az első negyedévben 7 százalékos növekedést számolt volumenben, ám a folyóáras adatok bőven 4 százalék alatt maradtak. A Világgazdaság számítási szerint a volumenindex elszakadt a folyó áras indextől. Több közgazdász szerint lapunk nem számolt a kiskereskedelemben tapasztalt árcsökkenéssel, ami okozhatja a folyóáras és a volumenindexek elválását. A mértékadó gazdasági adatok szerint a kiskereskedelem egyes területein 2 százalékos árcsökkenés mutatkozott – különösen az üzemanyag-forgalomban –, ezt hozzá kell adni a folyó áras indexhez.
Nagyvonalakban tehát a folyó áras indexnek 5 százalék felett kellett alakulnia az indexálás után. Ám még ez sincs köszönőviszonyban a KSH 7 százalékos volumennövekedésével. (Az online adatokkal sem korrelál, ám az elemzők szerint a kettőt nem szabad összemosni, hiszen a statisztikai hivatal csak a dohánytermékek volumenének számításánál dolgozik valós, teljesült forgalmi adatokkal, a többi területen mintavételből származókkal számol, aminek a trendet elvileg pontosan kell mutatnia.)
Az online adatok nem csak a statisztikában segíthetnek, hanem pontosan mutatják azt is, hogyan oszlik meg a magyar, illetve a nemzetközi kereskedelmi láncok közötti forgalom. Orbán Viktor miniszterelnök a Napi Gazdaság tegnapi számában megjelent interjúban kifejtette, hogy a kereskedelem az egyik olyan stratégiai szektor, ahol kívánatos a magyar tulajdonú vállalkozások túlsúlya. Különösen az élelmiszer-kiskereskedelemben, ahol Orbán szerint még nincs meg a kívánt cél. Ezt nem pontosította, ám tény: az élelmiszer-kiskereskedelemben a nagy forgalmú magyar láncok is komoly piaci erőt mutatnak. Ilyen például a CBA, a Coop, a Reál. A forgalmuk alapján bőven 35 százalék felett van a piaci részarányuk. Ugyancsak nem elhanyagolható a jellemzően magyar tulajdonban lévő független kisboltok jelenléte a szegmensben. Mindent összeszámolva a magyar jelenlét az élelmiszer-kiskereskedelemben forgalom szerint (nagykereskedelemről nem beszélve) 42-45 százalék körüli, a tulajdoni viszonyok alapján pedig bőven 90 százalék a magyar részarány. Ha a politika képes segíteni a magyar kis és közepes vállalkozásokat, a forgalmi részarányuk ismét elérheti a 50 százalék körüli arányt. A teljes kiskereskedelemben ugyancsak túlsúlyban vannak a magyar vállalkozások, ám forgalmi részarányuk összességében 30 százalék alatt van. A GfK áprilisi adatai szerint 2014-ben a magyar kiskereskedelmi koncentráció 72 százalék volt. Ez összességében megközelíti a környező országokban jellemző szintet, amely például Horvátországban szintén 72 százalék, Csehországban 74 százalék, Ausztriába 76 százalék, Szlovákiában viszont már eléri a 81 százalékot. Magyarországtól keletre a hagyományos kereskedelmi csatornák (kisboltok) súlya nagyobb a multik modern csatornáinál.
